Kánonjog 17. (2015)

KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita -Szuromi Szabolcs Anzelm: Megjegyzések a kegyes alapítványok magyarországi működésének jogtörténeti forrásaihoz és hatályos jogi kereteihez

76

Közlemények

IL A KEGYES ALAPÍTVÁNYOKRA VONATKOZÓ HATÁLYOS EGYETEMES KÁNONI ELŐÍRÁSOK

Ahatályos Egyházi Törvénykönyv33 az 1303. kánonban a kegyes alapítványok közé sorolja az 1) önálló kegyes alapítványokat, amelyek a vallásosság, az apostoli tevékenység, továbbá a lelki vagy anyagi jellegű irgalmas szeretet tetteivel kapcsolatos célok érdekében jöttek létre és egyúttal az illetékes egyházi hatóság jogi személynek ismert el; 2) nem önálló kegyes alapítványokat, amelyek meghatározott hivatalos jogi személyeknek adott anyagi javak, azzal a teherrel, hogy évi jövedelmükből meghatározott ideig miséket szükséges bemutatni, vagy esetleg más, az előző pontban felsorolt célokra kell fordítani.34 Az 1306. kán. rendelkezése szerint35 az alapítványokat (még a szóbeli jellegűeket is) írásban kell rögzíteni, amely okmányokat az egyházmegyei levéltárban, másodpéldányát pedig az alapítványban részesült jogi személy levéltárában kell elhelyezni.36

Olyan új tipológiáról beszélhetünk tehát a kegyes alapítványok kapcsán,37 amelyben a plébánia és az egyházmegye rendelkezik automatikusan, magánál a jognál fogva jogi személyiséggel (vö. 373. kán., 515. kán. 3. §),38 így a székesegyházak és a plébániatemplomok önálló jogi személyiségének fenntartására, illetve elismertetésére nincsen szükség. Hozzá kell tennünk, hogy a hatályos egyházjog ezt már nem is írja elő.39 Az új Egyházi Törvénykönyv alapján csak a hivatalos jogi személy tulajdona tekinthető egyházi vagyonnak,40 ez pedig újdonság a CIC (1917)-hez képest, amely nem ismerte a hivatalos és magánjogi személy megkülönböztetését.

33 Az egyházi törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal (szerkesztette, fordította és a magyarázatot írta ERDŐ P.), Budapest 2001.4

34 Listl, J. - SCHMITZ, H. (Hrsg.), Handbuch des katholischen Kirchenrechts, Regensburg 1999.2 1075-1076.

35 Vö. Code of Canon Law annotated. Latin-English edition of the Code of Canon Law and English-language translation of the 5'" Spanish-language edition of the commentary prepared under the responsibility of the Instituto Martin de Azpilcueta, ed. E. CAPARROS — M. THERIAULT - J. THORN, Montreal 1993. 940.

36 CIC 1299. kán. - 2. §. Az egyház javára tett halál esetére szóló intézkedésekben, ha lehetséges, meg kell tartani a világi jog szerinti formaságokat; ha ezeket elhagyták, az örökösöket figyelmeztetni kell arra, hogy kötelesek teljesíteni az örökhagyó akaratát. Vö. ERDŐ P., Az Egyház és az anyagi javak: a II. Vatikáni Zsinat tanítóhivatalának alapelvei az Egyházi Törvénykönyvben (1254-1256. kk.), in ERDŐ P., Az élő Egyház joga. Tanulmányok a hatályos kánonjog köréből, Budapest 2006. 405-421, különösen 407-410, 415.

37 II diritto nel mistero della Chiesa. Ili (Quademi di Apollinaris 10), Roma 1992. 413-415.

38 CIC (1983) 373. kán. - Csakis a legfőbb hatóságnak van joga részegyházakat alapítani; ha pedig már törvényesen megalapította őket, magánál a jognál fogva jogi személyiséggel rendelkeznek. - 515. kán. - 3. §. A törvényesen alapított plébánia magánál a jognál fogva jogi személyiséggel rendelkezik. Vö. COCCOPALMERIO, F., De paroecia, Roma 1991. 35. LISTL, J. — SCHMITZ, H. (Hrsg.), Handbuch des katholischen Kirchenrechts, 1053-1054.

39 ERDŐ P., Egyházjog (Szent István kézikönyvek 7), Budapest 2014.5 145.

40 CIC 1257. kán. — 1. §. Az egyetemes egyház, az Apostoli Szentszék és az egyházban lévő egyéb hivatalos jogi személyek összes anyagi javai egyházi javak (...).