Kánonjog 17. (2015)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A katolikus egyház és az állam kapcsolata, különös tekintettel az egyházfinanszírozás elveire
A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KAPCSOLATA... 53 badságjog, aminek adhatjuk a civil vagy társadalmi adó nevet. Itt a polgároknak ismét nyilatkozniuk kell az 1% adó rendeltetéséről. Ám ez a lehetőség csak ott juttat pénzt az egyházaknak, ahol a polgárok kifejezetten így rendelkeznek, illetve az egyes polgárok eltérő jövedelmük lévén, a felajánlott 1% mértéke jelentős eltéréseket mutathat. A tehetősebb polgárnak magasabb az adója, többet is juttat egy százalékával a megjelölt vallási közösségnek. Ez viszont így igazságtalan. Ugyancsak igazságtalan az, ha a kijelölt kvótát csak a vallásukat támogató embereknek kell vallási célra utalniuk, míg más polgárok szabadok ilyen kötelességtől. Úgy igazságos, hogy minden polgár az adóalapjának ilyen célra felajánlható részét, ha a polgár nem rendelkezik kifejezetten róla, szükségképp valamilyen szociális célra vonja le és utalja át az állam. Mivel az egyes polgároknak más összeg az adójuk 1%-a, ezért akinek kis összegű az adója, kis összeggel tudja egyházát támogatni, bár lehet, hogy készséggel szánná ilyen célra adójának ilyen célra adható részét. Ennek az aránytalanságnak a kompenzálására úgy tűnik az a megoldás, hogy az állam a közadókból arányosan juttat az egyháztagság létszámának arányában hitéleti támogatást az egyes általa elismert vallási közösségeknek. Röviden áttekintettük az egyes egyházfmanszírozási modelleket, melyeket látva megállapíthatjuk, hogy mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Kérdés, hogy lehetne-e olyan szisztémát alkotni, mely ötvözi az egyes modellek előnyeit és mérsékli hátrányukat. A továbbiakban egy ilyen modell lehetőségét vizsgáljuk. 4. Kísérlet egy eszményi modell körvonalazására Bár minden modellnek megvan a maga történelmi és társadalmi beágyazottsága, mégis vélhetően mindegyik tartalmaz olyan elemet, ami az örök értékekhez tartozik. Ha az ilyen elemeket megkeressük, akkor talán sikerül egy több kompo- nensű, tehát szilárdabb és a társadalmi változásokra jó puffer-kapacitással reagáló modellt megalkotnunk. Az ősmodell az önkéntes adományokkal való megelégedés, amint így tett maga az Úr Jézus is. Ehhez mindig vissza lehet térni, főleg olyan korszakokban kell vele élni, amikor adott területen Krisztus egyházát nyilvánosan üldözik, s vagyonjogi képességét nem ismerik el. Ez a modell akkor tölti be küldetését, ha igen becsületes és a kedvezőtlen, sőt, ellenséges közeget viselni tudó, nagyon egyszerűen élő pásztorok, vagyonkezelők állnak rendelkezésre, akiket elszánt hívek vesznek körül. Ez a modell örök érvényű, vagyis a hozzá való visszatérés nem szükségképp hanyatlás vagy válság az egyház életében. Ez a modell hozza tulajdonképp a legbiztosabb és legszebb gyümölcsöket, hiszen ez a kisded nyáj modellje, akiknek Jézus megígérte az Országot. Ennek a modellnek a működtetése olyan környezetben is lehetséges, ahol az állam elismeri az egyházat, de az egyház nem kíván élni az állam által felajánlott javakkal, mivel azok valós fenyegetést jelentenek az egyház szabadságára, vagy az egyház helyesen méri fel saját erőit, s az nem teszi lehetővé a nagyobb volumenű szerepvállalást a közéletben. Egy ilyen modell esetében - ha az állam egyébként elismeri az egyház vagyonjogi képességét - helye van a sok és
