Kánonjog 17. (2015)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A katolikus egyház és az állam kapcsolata, különös tekintettel az egyházfinanszírozás elveire
54 KuMiNETZ Géza sokféle kegyes alapítvány,33 éves rendszeres gyűjtések létesítésének, illetve az öröklésnek és vallási célra történő hagyományok intézményeinek.34 Ahol már kialakult a történelem során az állam és az egyház együttműködése és ahol erre a jelenben is van lehetőség, ott az egyház nemcsak anyagi forrásokat kap az államtól a sajátosan vallási feladatai végzésére, hanem bizonyos közfeladatokat is vállal; többnyire olyanokat, melyek nem ellentétesek küldetésével, és az állam nem tudja kellően biztosítani a működtetésüket. Ilyenkor ezek az intézmények is bekerülnek az egyházfinanszírozási rendszerbe. Ilyen esetben az egyházi hatóságnak azt kell figyelembe vennie, hogy csak annyi közfeladatot vállaljon, amennyit kellő minőségben el tud látni, és a társadalom előtti hitelességét az ilyen tevékenység nem rontja, hanem erősíti. Nem szabad beleesnünk az intézmények fogságának csapdájába! Egyházi intézményt csak akkor alapítsunk, működtessünk, ha megvannak hozzá tartósan a tárgyi, személyi feltételek és valóban kedvező a politikai közeg is. Megvan tehát az intézmény létesítésünknek is a sajátos hierarchiája. Első és legfontosabb feladatunk ebből a szempontból az, hogy a vallási identitásunkat hordozó intézményeinket hozzuk létre és minél magasabb színvonalú működésüket biztosítjuk. Ide soroljuk a püspöki aulákat, a papnevelő és katekéta képző intézményeinket, illetve a templomainkat (istentiszteleti helyeinket) és a plébániáinkat (bázisközösségeinket). Ezek működtetése a legfontosabb. Csak ezután, ha van hozzá erőnk, alapítsunk iskolákat, vállaljunk közfeladatokat! Természetesen itt is lehet vészhelyzet, amikor az államhatalom felismeri a társadalmat fenyegető nagy bajokat, s ezek orvoslására kéri az egyházi hatóságok segítségét. Ilyenkor az egyháznak nyilvánvalóan, erejéhez mérten, ki kell vennie részét az ilyen feladatokból. Am az egyháznak nem munkahelyek teremtése az elsődleges feladata, hanem az Evangélium hirdetése. Ha egy egyházüldöző korszak után egy az egyházzal jó partneri kapcsolatot ápolni szándékozó állam jön létre, próbáljuk anyagi helyzetünket a kárpótlások helyes érvényesítésével stabilizálni. De lássuk most már egy komplex, vagyis sok szempontot figyelembe vevő egyházfinanszírozás lehetséges állandó elemeit! Egyik ilyen elem a hívek részéről az önkéntes adakozás, amit az államnak el kell ismernie. Másik ilyen elem, hogy a vallásszabadság alapvető kötelesség és jog, s helyes gyakorlásának eredménye a nagykorú erkölcsi tudat Ez pedig a legfontosabb a személyi érettség és a társadalomba való hasznos betagozódás miatt, ezért ennek előmozdítása teszi ezt az alapjogot a legfontosabbá és kívánja meg a kellő gyakorlásához szükséges egyéni és társadalmi feltételek biztosítását. A vallásszabadság kellő biztosítása a legnagyobb szabadsági fokot jelenti a társadalomban, s ezért a legnagyobb közjó kategóriájába tartozik. Az állam pedig ebből a szempontból azért van, hogy gondoskodjék polgárai testi, lelki és szellemi fej33 Vö. TRJKÁL J., Az ájtatos alapítványok és alapítványi jog története, in Hittudományi Folyóirat 14 (1903) 297-320, 632-700. SZUROMI, Sz.A., A kegyes alapítványok jogállása Magyarországon a korábbi és a hatályos egyházjog, valamint az állami egyházjogi normák tükrében, in Jogtörténeti Szemle (2004/4) 16-20. 34 Vö. DALLA TORRE, G., La disciplina concordataria dei patrimonio ecclesiastico, in Monitor Ecclesiasticus 112 (1986) 34; és NAVARRO, L., L’acquisto dei beni temporali, in I beni temporali della Chiesa (Studi Giuridici L), Città del Vaticano 1999. 45-57.
