Kánonjog 16. (2014)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: A plébánosi hivatalból való elmozdítás
24 Artner Péter mozdításhoz a fenti hiányosságoknak azonban tartósnak kell lenniük, nem csak ideiglenesnek. Ennek megítélése a püspök feladatkörébe tartozik. Időleges hiányosság (betegség vagy más akadályoztatás) esetén nem szükséges elmozdítani a plébánost, hanem elegendő lehet plébániai kormányzó kinevezése is (539. kán.).17 Ő nem pusztán segíti a plébánost munkájának elvégzésében, hanem helyettesíti. Egy plébániai kormányzó vagy káplán a plébánián gyakorlandó konkrét feladatra is kinevezhető, azaz akár arra, aminek az ellátására a plébános valamilyen oknál fogva képtelen.18 Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a plébános munkavégzése csak egy feladat tekintetében eredménytelen. Például gyenge szónoki képességekkel rendelkezik, ellenben gyóntatói, lelkivezetői, ill. a plébániai lelki élet megszervezésében végzett munkája kiemelkedő (pl. mivel különösen nagy empatikus képességgel rendelkezik). Tekintettel arra, hogy a Codex nem tesz különbséget a részleges és teljes eredménytelenség között, úgy tekinthetjük, hogy akkor is elmozdítható a plébános, ha egy, de lényegi dologban volt rossz a működése; viszont ezt az adott plébánia helyzetét figyelembe véve a megyéspüspöknek kell körültekintően mérlegelnie.19 A plébános munkája eredménytelenségének hátterében ugyanis nemcsak az ő hibája, hanem a közösség hibája is állhat. Nem zárható ki tehát, hogy valamilyen okból magának a plébánosnak a személyét vagy szolgálatát nem fogadja el a rábízott közösség,20 amiről maga a plébános nem is tehet (pl. valamilyen külső tulajdonságból származó előítélet, életkor, nyelvismeret hiánya, stb.). Azonban ugyanez a személy mindettől függetlenül (vagy éppen emiatt), kiválóan alkalmas lehet egy másik plébánia vezetésére, ahol más elvárásokkal rendelkező hívek laknak, és akik problémáit éppen sajátos adottságai révén jobban képes kezelni, annak ellenére, hogy előző hivatali helyén nem tudott hatékonyan tevékenykedni (pl. az új plébánián élők nyelvét jobban érti). 2. Az elmozdítás egyéb okai Az 1740. kánonban található általános elv után az 1741. kánon öt okot sorol fel, mint amelyek „fő” indokként szerepelhetnek a plébános elmozdításához. Ez az öt mondat nem kimerítő (nem taxatív) felsorolás, hanem inkább csoportosítása21 azoknak a típusú okoknak, amik elegendő indokot szolgáltathatnak a plébános elmozdítására. A Maxima Cura tételesen, azaz taxatív módon rendszerezte azokat az okokat, amik miatt egy plébános elmozdítható volt: 17 COCCOPALMERIO, F., De causis ad amonitionem parochum requisitis, 276-277. 18 COCCOPALMERIO, F., De causis ad amonitionem parochum requisitis, 287. 19 D’SOUZA, V. G, The Procedure for the Removal and Transfer of Pastors: Balancing the Rights, in Studies in Church Law 4 (2008) 292. 20 COCCOPALMERIO, F., De causis ad amonitionem parochum requisitis, 288. 21 Marzoa, Á. - MIRAS, J. - RodrIguez-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary on the Code of Canon Law, IV/2. 2111 (MARZOA, Á.).
