Kánonjog 16. (2014)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A keleti liturgiák reformja a Sacrosanctum Concilium után - Teológiai és jogi szempontok
12 Erdő Péter A rítus szó két fő jelentésén kívül, melyeket a keleti kódexben láttunk, a latin egyház hatályos törvénykönyvében található egy harmadik jelentés is. Ott ugyanis a rítus számos alkalommal annak a hívőnek a jellemzője, tulajdonsága, aki valamilyen rítus szerinti (azaz sajátjogú) egyházhoz tartozik. Ilyen értelemben van szó „különböző rítusú hívekről” (CIC 383. k. 2. §; 450. k. 1. §; 476. k.; 479. k. 2. §; 991. k.; 1015. k. 2. §; 1021. k.; 1127. k. 1. § stb.). A liturgikus könyvek tekintetében a keleti egyházak között nagy különbségek figyelhetők meg. Ezeknek a könyveknek a megújítása mindmáig folyamatban van17 18. „A keleti liturgikus könyvek kiadásáról szóló szabályok - mint Szabó Péter hangsúlyozza - a CCEO hatályba lépésével olyan lényeges módosuláson mentek keresztül, melynek ihletője a legutóbbi egyetemes zsinat volt. Az ősi gyakorlatnak megfelelően, ma a keleti egyházaknak jelentős autonómiájuk van liturgikus életük szabályozása terén is” 1S. A korábbi előírások szerint a keleti liturgikus könyvek első kiadása és jóváhagyása a Keleti Egyház Kongregációjának volt fenntartva {Cleri sanctitati 195. k. 1. §, 2$; 279. k. 2. §). Ez a pátriárkái egyházak szertartáskönyveire is vonatkozott. A hatályos CCEO szerint viszont a pátriárkái és a sajátjogú metropolitai egyházak liturgikus könyveinek jóváhagyása az adott egyház fejére tartozik, saját szinodális szervének beleegyezésével, bár az Apostoli Szentszék előzetes felülvizsgálása ilyenkor is szükséges (CCEO 657. k. 1. §). Ezen a téren a különbség inkább fogalmi és hangsúlybeli. A jóváhagyás alanya ugyanis ilyenkor a pátriárka, a nagyérsek vagy a sajátjogú metropolita, a Szentszékre pedig az előzetes felülvizsgálat tartozik. A többi - nem pátriárkái vagy metropolitai - keleti katolikus egyházak számára viszont a Keleti Egyházak Kongregációja jóváhagyására van szükség a liturgikus könyvek kiadásához. Amikor keleti katolikus liturgikus könyvek editio typicájáról van szó, ez a kifejezés a kongregáció gyakorlatában arra utal, hogy a kiadás ennek a kongregációnak a tekintélyével történt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy apostoli decretum mondaná ki minden esetben, hogy a kiadvány ilyen jelleggel rendelkezik19. A Keleti Kongregációnak a liturgikus könyvek kiadása terén betöltött szerepét illetően hangsúlyoznunk kell, hogy XI. Kelemen pápa már 1719-ben megalapította20 a Keleti Egyház liturgikus könyvei javításának Kongregációját21. XI. Piusz pápa 1931-ben Különleges Liturgikus Bizottságot hozott létre a Keleti Egyház 17 Vö. TAFT, R., I libri liturgia, in CAVALLO, G. (a cur di), La cultura bizantina, Roma 2004. 229-256. SZABÓ P., I libri liturgici orientali e la Sede Apostolica. Sviluppo della prassi e stato attuale, in Folia Canonica 1 (2004) 261-287. 18 SZABÓ P., I libri liturgici orientali, 273. 19 SZABÓ P., I libri liturgici orientali, 275. Ilyen editio typica pl.: Breviarium iuxta ritum Syrorum orientalium id est Chaldaeorum, Roma 2002. Editio typica dei testo siriaco della Taksa d’Raze per Tuso nella Chiesa Siro-Malabarese, Roma 2003. 20 Vo. POTT, T. O.S.B., Liturgia. Considerazioni suli'attività della Congregazione in materia liturgica, Előadás. Elhangzott a Keleti Kongregációnak a Vatikánban 2013. XI. 19-től 22-ig tartott plenáris ülésén. Ezúton mondok köszönetét Leonardo Sandri bíboros úrnak, a kongregáció prefektusának a szíves közlésért. 21 Vö. RAQUEZ, O., La Congregazione per la correzione dei libri della Chiesa orientale, in Sacrae Congregationis de Propaganda Fide memoria rerum 1622-1972, II. Roma-Freiburg-Wien 1972. 513-534.
