Kánonjog 16. (2014)

KÖNYVSZEMLE

128 KÖNYVSZEMLE Ez a konkrét mű szisztematikus összegzése a Szerző azon kutatásainak, ame­lyet 2011 és 2013 között végzett. Szuromi professzor eddig három önálló angol kötetben adta közre az említett területen elért alapvető új tudományos eredményeit (vö. Anselm of Lucca as a Canonist-A textual-critical overview on the 'Collectio Canonum Anselmi Lucensis’ [Adnotationes in lus Canonicum], Frankfurt am Main 2006; Medieval Canon Law — Sources and Theory — [Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/12], Budapest 2009; From a reading book to a structuralized canonical collection - The Textual Development of thelvonian Work - [Aus Recht und Religion 14], Berlin 2010). Új könyvében azt az aprólékos szövegkritikai, kodikológiai, paleográfiai, és összehasonlító elemzési módszert alkalmazza, amely a korábbiakban is sikeressé tették tudományos munkáját. Szuromi professzor műve tizenkét fejezetre oszlik, amelyek részletesen vizsgál­ják azt az alapvető metodológiai változást, amely a 11 -12. századi kánonjogi gyűjte­mények tudományos elemzésében az utóbbi két évtizedben bekövetkezett (15-29); beszélnek az 5-8. századi toledói zsinatoknak a fegyelmi forrásokon és az egyházi intézményrendszeren belüli fontosságáról, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a Corpus iuris canonici tartalmára, és azon keresztül a hatályos kodifikált jog tartal­mára is (30-40). Itt találjuk a kötetben a híres Collectio Dionysion- Hadriana-nak és szövegének tudományos leírását, amelyet a Szerző jelentősen átdolgozott, beépítve a legújabb kutatási eredményeket (41-52); ez folytatódik egy egyedülálló elemzés­sel, amely egy másik kulcsfontosságú nyugati gyűjteményről, nevezetesen a Decretum Burchardi Wormatiensis-xö\ készült (53-69). Ez utóbbi fejezetben vizsgá­latra és mérlegelésre kerül minden egyes új elmélet és tudományos megállapítás, amely legutóbb ezzel az alapvető joggyűjteménnyel kapcsolatban felmerült (vö. Hartmut Hoffmann, Rudolf Pokomy, Johanna B. Will, Linda Fowler-Magerl, Greta Austin). Mindehhez Szuromi Szabolcs azt az összehasonlító szövegkritikai techni­kát használja, amelyet az elmúlt két évtizedben sikeresen alkalmazott több gyűjte­mény tekintetében is. A gregoriánus reformról két fejezetben olvashatunk. Az első a Collectio LXXTV titulus digesta szerkezetének és tartalmának van szentelve, külö­nös tekintettel a gyűjtemény első szövegformájának eredetével és keletkezési helyé­vel kapcsolatban felmerült legújabb kérdésekre (vö. Linda Fowler-Magerl és Christof RoIker kutatásai), kritikai megjegyzést fűzve azokhoz Szuromi professzor saját, a Párizsi Nemzeti Könyvtárban 2013-ban végzett kutatásai alapján (Bibliothèque Nationale, lat. 13658) [70-80], A második gregoriánus téma a Collectio canonum Anselmi Lucensis egy töredék formájában fennmaradt szövegta­núját mutatja be, amely a 15-16. századból származik, és ami a gyűjtemény ’Bb’ verziójának egy ún. colligatum-a (81 -91). A következő két fejezet kifejezetten azok­kal a kéziratokkal foglalkozik, amelyeket a Szentpétervári Nemzeti Könyvtárban őriznek, és komoly jelentőségük van a kánonjog történetének dokumentálásában (92-121). Minden kétséget kizáróan, ez a legjelentősebb szakasza a kötetnek, mivel az itt leírt kéziratok eddig még nem kerültek ilyen részletességgel - minden egyes apró tulajdonságot és felmerülő szempontot mérlegelő - tudományos feldolgozásra, valamint Szuromi professzor számos korábbi tudományos félreértést is meggyőző­en cáfol ezeken az oldalakon. A Szerző már publikált egy rövid tanulmányt arról a szerepről, amit a bibliai szövegek a Gratianus előtti gyűjteményekben töltöttek be

Next

/
Thumbnails
Contents