Kánonjog 16. (2014)
KÖNYVSZEMLE
könyvszemle 127 bíboros, Ariel David Busso, Frans Daneels, Ginter Dzierzon, Erdő Péter bíboros, Wojciech Góralski, Józef Krukowski, Joaquin Llobell, Klaus Lüdicke, Gianpalo Montini, Bartosz Nowakowski, Nikolaus Schöch, Hugo Schwenden wein, Henryk Stawniak, és Lucjan Swito. A harmadik - egyben az utolsó és legteijedelmesebb - fejezet, a Katolikus Egyház oktatási tevékenységével kapcsolatos tanulmányokat tartalmazza (290-599). Itt olvashatjuk Britt-Mari Barth, Friedrich Bechina, Sjur Bergan,Walter Brandmüller bíboros, Philippe Capelle-Dumont, Herminio V. Dagohoy, Giuseppe dalla Torre, Adelbert Denaux, Jean-Paul Durand, Jaime Emilio Gonzalez Magana, James J. Henessy, Andrei Marga, Janusz Mastalski, Wieslaw Mering, Jerzy Myszor, Hein M.C.M. van Oorschot, Luciano Pazzaglia, Jan Sadlak, Marcelo Sánchez Sorondo, Elio Sgreccia bíboros, Manlio Sodi, Jan Szpet, Guy-Réal Thivierge, Jerzy Troska, Robert Tyrala, Etienne Verhack, és Alfredo Horacio Zecca írását. A kötetet Zenon Grocholewski bíboros életének egyes állomásait felelevenítő képmelléklet zárja (601-610). A tartalmában szakmailag is impozáns kötet méltó emléket állít mindannak az értéknek, amelyért Zenon Grocholewski bíboros eddigi egyházi szolgálata során fáradozott és jelentősen előmozdított. Az ünnepelt egy olyan időszakban tudott lenni a stabilitás, a kiszámíthatóság, az egyházi értékek megfontolt őrzője, amikor a klasszikus kategóriák szétesésének lehetünk tanúi. A tiszteletére összeállított mű éppen erről az értékmegőrző munkáról tanúskodik. SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem. SZUROMI, Sz.A., The Testimony of Medieval Canonical Collections - Texts, Manuscripts, Institutions — (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/18), Szent István Társulat, Budapest 2014, pp. 224 „Ha meg kívánjuk érteni az Egyház fegyelmi rendjét, akkor az egyházatyák által kifejtett, és a pápai levelek által rögzített egyházi tanításra kell fordítanunk a figyelmünket. Azonban, ez az elemzés nemcsak a középkori kánonjogi forrásokról alkotott világos kép kialakításához szükséges, hanem ahhoz is, hogy felismerjük azokat a legfontosabb - állandó - alapelveket, amelyek a hatályos kánonjogi rendszer mögött meghúzódnak. Ez az elsődleges célja a jelen kötetnek, amelyben arra törekszünk, hogy a „szent jog” jellegzetességeiről, a kánoni szövegekről, a kánonjogi kéziratokról, és az egyházi intézményekről pontosabb áttekintést nyújtsunk.” Ez az idézet adja a lényegét annak az előszónak, amelyet Szuromi Szabolcs Anzelm új, angol nyelvű kötetének legelején olvashatunk, és ami a középkori kánoni szövegek, kéziratok és intézmények leírásának van szentelve (6-7). Szuromi professzor a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora és egyúttal ugyanazon egyetem fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézetének elnöke. Kutatásai a középkori kánonjogi forrás-, intézmény- és tudománytörténetben nagyon jelentősek. Ezzel párhuzamosan jól ismert és aktív oktatója számos magyar, európai és Egyesült Államokbeli egyetemnek 2000 óta; továbbá 2013-tól vezetője a budapesti Kánonjogtörténeti Kutatóközpontnak.
