Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: Büntetendő cselekmények az egyházi hatóságok és az egyház szabadsága ellen
36 Artner péter házi a bíró (vagy a büntetést alkalmazó hatóság) alkalmazhatja az 1344. kán. 2. sz-át: „Még ha a törvény parancsoló szavakat használ is, a bíró lelkiismerete és józan belátása szerint jogosult: a büntetés kimondásától tartózkodni vagy enyhébb büntetést kimondani, illetve vezeklést alkalmazni, ha a tettes megjavult, és a botrányt helyrehozta, vagy ha az illetőt polgári hatóság eléggé megbüntette, vagy előreláthatólag eléggé meg fogja büntetni.” II. AZ EGYHÁZZAL VALÓ TANBELI KÖZÖSSÉG MEGTAGADÁSA Az 1371. kánon mintegy kiegészítése az 1364. kánonnak, kibővítve azt. Míg az a hitehagyókat, eretnekeket és szakadárokat említi, itt tágabb értelemben beszél az egyház tanításával ellentétes vagy össze nem egyeztethető nézetek képviselőiről, akik olyan tanokat képviselnek, amitől az illető nem lesz feltétlenül hitehagyó, szakadár vagy eretnek. Sokszor nem könnyű meghatározni, hogy egy-egy vélemény valóban ide tartozik-e.19 Kétséges esetekben eligazítást az egyházi tanítóhivatal dokumentumai adnak. Ide tartozik még az egyetemes és hiteles tanítóhivatal olyan nem véglegesen kötelezőként adott tanításának elutasítása, mely iránt az értelem és az akarat vallásos meghajlása kötelező (752. kán.).20 E kánon alá tartozhat olyan nézetek képviselete és terjesztése is, amelyek botrányosak, meggondolatlanok vagy tévesek.21 Az összes fenti esetben fontos kritérium a büntetendő cselekmény létrejöttéhez, hogy megvalósuljon a tartós és szándékos22 szembenállás az egyház álláspontjával. A kánon szövege az Ad Tuendam Fidem kezdetű motu proprio23 kiadása után megváltozott, kibővült az akkor a Codex-be kerülő 750. kánon 2. §-ára való utalással. A latin eredeti szöveg a „docet” szót használja: elítélt tanítást tanít. Kérdés, hogy ez a „tanít” szó, a büntető kánonok szoros értelmezése (18. kán.) miatt csak a katedráról való oktatást jelenti-e? A kánonjogászok véleménye eltérő: Urru szerint a „docet” szó csak az iskolákban, katedráról való tényleges tanítást jelenti.24 Calabrese25 is ezen a véleményen van: szerinte nem tartozik ide a katekézis, hitoktatás, homília és egyéb missziós munka. Juan Arias szerint viszont a tanítás minden fajtájú információátadást jelent: megtanítani (átadni) az illetőnek azt, amit nem tud26. Chiappetta is ezen a véleményen van, hogy minden információ-átadás ide tartozik, hisz írásban, előadásokban vagy máshogy akár még nagyobb kárt is 19 BORRAS, A., Les Sanctions Dans L’Église, 174. 20 ERDŐ P., Egyházjog, 645. 21 MARZOA, Á. — MIRAS, J. — RODRÍGUEZ-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary, IV/I. 469 (Errázuriz). 22 BEAL, J. P. - CORIDEN, J. A. — GREEN, T. J. (ed.), New Commentary, 1581 (GREEN). 23 IOANNES PAULUS II M.P. Ad Tuendam Fidem (18 mai. 1998): AAS 90 (1998) 457-461. 24 URRU, A.G., Punire per salvare, il sistema penale nella Chiesa, 208. 25 CALABRESE, A., Diritto Penale Canonico, 268. 26 Caparros, E. — THÉRIAULT, M. — THORN, J. (ed.), The Code of Canon Law Annotated, 1069 (Arias)