Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Mitták Tünde: A világi rendek alapításának jogi kérdései a latin egyházban, különös tekintettel a Ferences Világi Rendre
68 MITTÁK TÜNDE jog része, nem az elnevezése alapján történik, hanem aszerint, hogy az 587. kánon alapján hova tartozik. Míg az alapvető törvénykönyvet ugyanis az illetékes egyházi hatóság hagyja jóvá, azaz a Szentszék, addig a szubszidiarius jellegű, egyéb törvények elkészítése, jóváhagyása és kihirdetése az intézmény illetékes hatósága, azaz a belső irányító szerv jogköre. Ahhoz, hogy a megszentelt élet intézményeinek alapítását megértsük, fontos tisztába lenni a jóváhagyás és a létesítés elhatárolásával. A CIC-ben foglalt megszentelt élet intézményeit ugyanis az 579. kánon értelmében saját területén formális határozattal a megyéspüspök is létesítheti, amelynek egyetlen feltétele az Apostoli Szentszék véleményének kikérése. A kánon tehát egyrészt nevesíti az alapításra jogosult személyt, illetve azt az eljárást, amelyet az intézmény kánoni létesítése során követni kell. Az alapítási jogkör pontos meghatározásakor azonban nem csupán az 579. kánonban foglaltakkal kell tisztában lenni, hanem azt az egész törvénykönyv kontextusában kell értelmezni. így a 134. kánon értelmében ordinárius többek között a pápa, a megyéspüspök és azok is, akik valamely részegyház vagy azzal egyenrangú közösség élén állnak. A részegyházzal egyenrangú közösségeket pedig a 368. kánon sorolja fel. Tehát a szövegösszefüggés értelmében alapítási joggal rendelkeznek a megyéspüspökök, valamint a velük jogilag azonos megítélés alá eső egyházi vezetők, kizárva a címzetes püspököket, illetve a helyi ordináriusokat. Ugyanakkor az 589. kánon értelmében a megszentelt élet intézményét létesítheti az Apostoli Szentszék is, amely ez esetben pápai jogú lesz. Az Apostoli Szentszék alatt itt a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációját kell érteni.19 Ennek a jogkövetkezmények szempontjából van jelentősége. Míg az előbbiek értelemszerűen a belső irányításuk és fegyelmi kérdések tekintetében a megyéspüspök gondoskodása és felügyelete alatt állnak (CIC 594—595. kk.), addig az utóbbiak a Szentszék hatalma alá tartoznak (CIC 593. kán.). Fontos kiemelni, hogy a 605. kánon értelmében lehetőség van a megszentelt élet új formáinak megjelenésére is, amelyek jóváhagyása azonban kizárólag az Apostoli Szentszéknek van fenntartva.20 így amennyiben az új intézmény besorolható a Codexben nevesített bármely formába, úgy létesítésére a megyéspüspök is illetékes. A 605. kánon akkor alkalmazandó, ha merőben új intézményformával állunk szemben, mely esetben nem pusztán az intézmény létesítése, hanem ezen új forma jóváhagyása, elismerése is az Apostoli Szentszéknek van fenntartva.21 Valójában a Szentszék jóváhagyása egy tágabb jogi kategória, mint a létesítés, mert egyszerre jelentheti az elismerést, megerősítést, jóváhagyást, alapítást stb. 19 Lásd Pastor Bonus. II. János Pál pápa konstitúciója a Római Kúriáról, 106. cikkely: AAS 80 (1988) 887. Codice di Diritto Canonico Commentato (a cura della Redozione di Quademi di diritto ecclesiale), Milano 2001. 510-511. MARZOA, Á. - MIRAS, J. - RODRÍGUEZ-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary on the Code of Canon Law, II/2. Chicago, 111. 2004. 1483-1485 (RINCÓN-PÉREZ, T). 20 Vő. MARZOA, Á. — MIRAS, J. — RODRÍGUEZ-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary, 1574 (RINCÓN-PÉREZ, T). LG 45; PC 1, 19. 21 MARZOA, Á. — MIRAS, J. — RODRÍGUEZ-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary, 1574 (RINCÓN-PÉREZ, T).
