Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Mitták Tünde: A világi rendek alapításának jogi kérdései a latin egyházban, különös tekintettel a Ferences Világi Rendre
A VILÁGI RENDEK ALAPÍTÁSÁNAK JOGI KÉRDÉSEI A LATIN EGYHÁZBAN... 67 dekrétum azonban csak a többi zsinati határozat fényében értelmezhető. így például az 1965. október 28-án kelt, a püspökök pásztori szolgálatáról szóló Christus Dominus II. fejezetének IV. része is külön foglalkozik a szerzetesekkel, mégpedig a püspökök pásztori szerepének középpontba állításával.13 A Perfectae caritatis alkalmazására VI. Pál pápa által, 1966. augusztus 6-án kiadott Ecclesia sanctae motu proprio valóságosan is elindította a szerzetesi élet megújítását.14 15 A Perfectae caritatisban megfogalmazódó monasztikus élettel, a zsinati dokumentum történetével és magyarázatával sokat foglalkozott Zakar Ferenc Polikárp O.Cist., aki jelentősen hozzájárult a tipológia pontosításához.13 A hatályos Codex a megszentelt élet intézményeihez egyértelműen a szerzetesi intézményeket és a világi intézményeket sorolja, míg az apostoli élet társaságait nem feltétlenül tartja ahhoz tartozónak, inkább csak hasonlatosnak (CIC 731. kán.).16 Mindennek oka azokban a lényegi elemekben keresendő, melyeket maga a törvénykönyv ad meg az 573. kánonban, mintegy definiálva a megszentelt élet intézményét.17 A szerzeteseknek a három evangéliumi tanács (engedelmesség, szegénység, tisztaság) fogadalommal történő vállalása mellett sajátos rendi törvényeiket is meg kell tartani (ius proprium), amely szigorúan az engedelmességi fogadalom követelménye.18 A saját jog két fő okmánytípusból áll:- alapvető, vagy elsődleges törvénykönyv (Codex fundametalis vagy Codex praecipuus), más néven szabályzat (Constitutiones) (CIC Can. 587 - §§ 1-3);- egyéb, vagy másodlagos törvények (directoria, statuta, regulae stb.) (CIC Can. 587 - § 4). Az egyes intézményekben sokféle elnevezése lehet a saját jogszabályoknak, így például egyes rendekben regulának nevezik az alapvető törvénykönyvet, míg a másodlagos előírásokat pedig constitutiones-nak. Annak eldöntése tehát, hogy az adott intézmény szóban forgó szabálycsoportja az elsődleges, avagy a másodlagos 13 CD 33-35. in DIÓS I. (szerk.), A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, 271-307; vö. ÖRSY L., A Lélekre nyitottan. Szerzetesélet a II. Vatikáni zsinat után, Budapest 1997. 133-152. VITÁNYI Gy., A II. Vatikáni Zsinat, Budapest 1967. 187-189. 14 AAS 58 (1966) 757-787; vö. VÁRSZEGI A. et al., A szerzetesség a II. Vatikáni Zsinat fényében, Budapest 2008. 58-69. 15 ZAKAR, P., Vita monastica in Decreto „Perfectae Caritatis". Historia et interpretatione n. 9, in Commentarium pro Religiosis et Missionariis 51 (1970) 289—320. 16 Vö. Az apostoli élet társaságai „(...) azok az életközösséget alkotó társaságok, amelyek sajátos módon szolgálnak egy különleges apostoli vagy missziós célt. Sok ilyen társaság tagjai az egyház által hivatalosan elismert fogadalmat tesznek az evangéliumi tanácsokra. De Istennek szenteltsé- gük sajátos volta ebben az esetben is megkülönbözteti őket a szerzetesrendektől és a világi intézményektől.” in Vita consecrata. II. János Pál pápa megszentelt élet kezdetű apostoli buzdítása (ford. DIÓS I.), Budapest 1996. 19-20; vö. AAS 88 (1996) 384—385. A világi intézmények fogalmához lásd a VC 10. és 60. pontját: AAS 88 (1996) 384. és 433-435. 17 Vö. BEAL, J. P. - CORIDEN, J. A. - GREEN, T. J. (ed.), New Commentary on the Code of Canon Law, New York-Mahwah 2000. 743-744; vö. LG 42-44; PC 1; CD 33. 18 Vö. PC 329. Az engedelmességi fogadalom kánonjogi és civiljogi aspektusához lásd FERENCZY R. - SZUROMI Sz. A., Mennyiben érinti kánonjogi, illetve polgári jogi szempontból a természetes személy jog- és cselekvőképességét a valamely szerzetesi intézményben tett fogadalom? in Kánonjog 5 (2003) 77-86, különösen 84-85; SCHERMANN E., A magyar szerzetesek jogi helyzete és a mostani magyar szerzetek rövid ismertetése, Budapest 1943. 13-14.
