Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: Büntetendő cselekmények az egyházi hatóságok és az egyház szabadsága ellen
BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK... 41 van szó, nemcsak egy tervben levőről, vagy olyanról, ami még megfontolás alatt van.51 Nem szükséges hogy a lázítás eredményt érjen el.52 Ilyen lázítás lehet pl. a plébános elhelyezése elleni tiltakozás, illetve az amiatti engedetlenség. A kánon második fele általánosságban a hatóságok elleni engedetlenségről szól,53 ahol nem feltétlenül egy külön intézkedés váltja ki az ellenségeskedést vagy gyűlölet-szítást, hanem az adott elöljáró hatalma vagy személye ellen irányul. Mivel a hatályos Codex-ben kollektív büntetés már nincs, itt sem a gyűlölködővé vált alárendelteket bünteti a kánon, hanem a gyűlöletet vagy megvetést szító személyt. A büntetés kötelező egyházi tilalom vagy más megfelelő büntetés. V. Az Egyház ellen mesterkedő társulások Az 1374. kánon tiltja az olyan társulásokba való belépést, ezek előmozdítását vagy vezetését, melyek az egyház ellen mesterkednek. A krisztushívőknek alapvető joga a gyülekezési szabadság, illetve az, hogy az egyház tanításával megegyező célokra társulásokat, egyesületeket alapítsanak (215. kán., 278. kán., 298. kán., 299. kán., 307. kán. 3. §). Ezek a társulások azonban nem lehetnek ellentétesek az egyház céljaival. Ha pedig céljuk nemcsak, hogy ellentétes, hanem kifejezetten egyházellenesek, az ilyenekhez való tartozás még büntetendő is. A latin szöveg nem csupán belépésről beszél (qui nomen dat) hanem arról is, aki oda társul, tagja lesz, vagy abból részesedik: aki nevét adja egy ilyen társuláshoz, még ha nem is aktív tagja annak. Nem szükséges az sem, hogy az illető működjön a társaságban, hogy aktív tagja legyen, elegendő a büntetendő cselekményhez az is, ha megtörténik a belépése. Az egyházellenes mivolthoz nem szükséges, hogy magának a társaságnak a legfőbb, hivatalosan is felvállalt célja legyen az egyházellenesség, elegendő, ha ténylegesen az, vagy ha eszközeiben, módszereiben az.54 Nem szükséges az sem, hogy valódi eredményt érjen el, elég, ha azon „mesterkedik”. Egyes kisebb, helyi társaságoknál a területileg illetékes egyházi hatóságok feladata megítélni, hogy ilyennek minősül-e.55 A CIC (1917) Can. 2335 még a törvényes állami rend ellen való mesterkedést is büntette, illetve név szerint megnevezve büntette a szabadkőműves társaságokban való tagságot. Ez azonban a mostani szövegből kimaradt a kódexrevízió kezdetétől fogva. Ennek oka nem az, hogy most már a szabadkőművességhez való tartozás megengedett lenne, hanem az, hogy ezzel a mostani megfogalmazással igazából minden más olyan társaság is megemlítésre kerül, amely hasonló célokkal mű51 COGAN, J. P., Penal Law, 70. 52 URRU, A.G., Punire per salvare, 213. 53 BEAL, J. P. - CORIDEN, J. A. - Green, T. J. (ed.), New Commentary, 1583 (GREEN). 54 CALABRESE, A., Diritto Penale Canonico, 274. Marzoa, Á. — MIRAS, J. — RODRÍGUEZ-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary, IV/I. 485 (MARZOA). 55 MARZOA, Á. - MIRAS, J. - RODRÍGUEZ-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary, IV/I. 485 (Marzoa).
