Kánonjog 15. (2013)

TANULMÁNYOK - Artner Péter: Büntetendő cselekmények az egyházi hatóságok és az egyház szabadsága ellen

KÁNONJOG 15 (2013) 33-47.

ARTNER Péter

BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK AZ EGYHÁZI HATÓSÁGOK ÉS AZ EGYHÁZ SZABADSÁGA ELLEN*

I. FIZIKAI ERŐSZAK A FELSZENTELT SZEMÉLYEK VAGY SZERZETESEK ELLEN; II. AZ EGYHÁZZAL VALÓ TANBELI KÖZÖSSÉG MEGTAGADÁSA; III. A PÁPA FÖSÉGÉNEK TAGADÁSA; IV.

Ellenségeskedés és gyűlölet-szítás; V. Az Egyház ellen mesterkedő társulások; vi.

Az EGYHÁZI HATALOM GYAKORLÁSÁNAK AKADÁLYOZÁSA; VII. A MEGSZENTSÉGTELENÍTÉS; VIII.

Engedély nélküli elidegenítés; Konklúzió.

A hatályos Egyházi Törvénykönyv VI. könyve II. részének II. címében található, 1370. és 1377. közötti kánonok büntetni rendelik az egyházi hatóságok és az egyház szabadsága ellen elkövetett büntetendő cselekményeket. Ezek a kánonok - ahogy a cím is fogalmaz - az egyház működésének szabadságát védik, hogy Krisztustól kapott küldetését céljának megfelelően, minden külső hatástól mentesen, a maga sértetlen mivoltában tudja véghez vinni.

I. FIZIKAI ERŐSZAK A FELSZENTELT SZEMÉLYEK VAGY SZERZETESEK ELLEN

Az 1370-es kánon büntetni rendeli a pápa, a püspökök illetve a klerikusok és szerzetesek ellen elkövetett fizikai erőszakot. E védelemnek az eredete az ún. „Privilegium Canonis ", amely a II. Lateráni Zsinaton (1139) került megfogalmazásra (15. kánon).1 Ez volt az első önmagától beálló, általánosan, kötelező érvénnyel előírt kánon büntetés az egyház történetében.2 A kánoni védelem szükségességének egyik alapja az volt, hogy a klerikusok nem viselhettek fegyvert, és így gyakorlatilag védtelenek voltak a támadások ellen,3 másrészről pedig az egyház e törvénnyel is védeni igyekezett az egyházi személyeket a világi hatóságok (földesurak) önkényeskedésétől.4

Elhangzott a Magyar Kánonjogi Társaság 2012. október 2-i konferenciáján (Budapest).

1 „Si quis suadente diabolo, huius sacrilegii vicium incurrerit quo din clericum vel monachum violentas manus inicerit, anathematis vinculo subiaceat, et nullus episcoporum illum praesumat absolvere, nisi mortis urgente periculo, donec apostolico conspectui praesentetur, et, eius mandatum suscipiat” [idézi: De PAGUS, V., De Sanctionibus in Ecclesia, Adnotationes in Codicem: Liber VI, Romae 1986. 114],

2 CAPARROS, E. - THÉRIAULT, M. - THORN, J. (ed.), The Code of Canon Law Annotated, Montreal 2004.2 1068 (ARIAS).

3 WOESTMAN, W., Ecclesiastical Sanctions and the Penal Process, Ottawa 2000. 109.

4 ERDŐ P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest, 2005.4 645.