Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Ujházi Lóránd: A valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága és aktualitása napjainkban
A Valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága... 79 Bár minden helyzet külön mérlegelést igényel, de az egyes nem keresztény vallások vonatkozásában a helyi püspöki konferenciák és ordináriusok közelebbi előírásokat határozhatnak meg.46 Erre szükség is van, hiszen ahhoz képest, hogy a nem keresztény közösségek helyzete, vagy akár a nyugati társadalmakban élő meg nem kereszteltek széles tömegének kulturális háttere, illetve a házasságról, a Katolikus Egyházról alkotott képe milyen mértékben eltér, ahhoz képest a kánon nagyon rövid. A rövid szabályozás pedig az összes nem keresztény közösséget, annak minden tagját, ha az katolikussal akar házasságot kötni egyenlő kánonjogi elbírálás alá veszi. Európában nem ritka, hogy az ordináriusok nem adják meg az akadály alóli felmentést abban az esetben, ha a nem keresztény fél iszlám hitű. Ennek elsődleges oka a sok rossz tapasztalat, és a gyermekek katolikus hitre nevelésének nehézsége.47 Egyes országokban még a püspöki konferencia is úgy nyilatkozott, hogy az ordináriusok nagy óvatossággal járjanak el a felmentés megadásánál, ha a nem keresztény fél iszlám hitű.48 Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyes „iszlám” országok vallási és politikai beállítottsága annyira eltérő, hogy nem kezelhetjük őket egységesen. Emellett megint csak külön kellene vizsgálni az egyes nyugat-európai országok iszlámhitű migráns közösségeit, melyek szintén nagyon jelentős eltérést mutathatnak. Ez különösen is igaz, a második és harmadik generációs, már az adott európai országban született és felnőtt személyekre.49 Mindenesetre a mértékadó szerzők a Rota Romana jelenlegi joggyakorlatának mértékadó és komolyan megfontolását tekintik - méltán - irányadónak. Az európai országokban két - három évtizeddel ezelőtt a valláskülönbség akadálya leginkább azt jelentette, hogy a nem keresztény fél - „vallásnélküli” - nincs ugyan megkeresztelve, és más vallási közösségnek sem tagja. Mára ez korán sincs 46 Vö. Németországban, a Német Püspöki Konferencia külön részleges szabályozást adott ki, az egyes esetek, vallási közösségek pontosabb megítélése érdekében, vö. ZAPP, H., Religions verschidenheit, in LlSTL, J. - SCHMITZ, H. (Hrsg.), Handbuch des katholischen Kirchenrechts, Regensburg 1999. 922-923. 47 Vö. PRADER, J., Das islamische Eherecht und die pastoralen Probleme der Ehe zwischen Katholiken und Muslimen, in Archiv für katholisches Kirchenrecht, 170 (2001) 65-102. — Egyes munkák már a 80-as években rámutattak arra, hogy a katolikusok és az iszlámhitűek közötti házasságok hordoznak nyitott kérdéseket és a későbbiekben ezek a problémák élesebbeké válhatnak. Vö. VlLLEGGIANTE, S., Matrimonio cattolico e matrimonio musulmano: due mondi a confronto nel matrimonio dispari, in Monitor Ecclesiasticus 21 (1986) 463-509. 48 Vö. CONFERENZA EPISCOPALE Italiana, I matrimoni tra cattolici e musulmani in Italia, (29 apr. 2005), in Notiziario CEI, (2005) 141-166. 49 A terrorfenyegetettség és az iszlám fundamentalizmus felerősödése kapcsán az elmúlt években a jelentős iszlámmal foglalkozó szakirodalom született. Az egyes szakkönyvekből egyértelműen látszik, hogy az iszlám országok belső politikai, gazdasági és vallási beállítottsága jelentősen eltér egymástól. Vö. NAGY L, Az arab országok története a XIX-XX. században, Budapest. 1997. 9-26. Különösen is átfogó képet kapunk az egyes ideológiai és vallási széttagoltságról Rostoványi Zsolt munkáiból. ROSTOVÁNYI Zs., Az iszlám a 21. század küszöbén, Budapest 1998. 347-351. UÖ.: Az iszlám világ és a Nyugat. Interpretációk összecsapása, avagy a kölcsönös fenyegetettség mítosza és valósága, Budapest 2004. Kifejezetten a nyugati társadalmakban élő muszlim megosztottságról és a velük kapcsolatban kialakított állami stratégiákról ír Bassam Tibi. BaSSAM, T., Keresztes háború és dzsihád. Az iszlám és a keresztény világ, Budapest 2003. 46-73. A gazdag szak- irodalom felhasználása a Katolikus Egyház számára is segítséget jelenthet az iszlám differenciáltabb megítéléséhez.
