Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Ujházi Lóránd: A valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága és aktualitása napjainkban
A Valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága... 73 házba érvényesen megkeresztelték, de később a katolikus nevelését elhanyagolták, ha nem kereszténnyel kíván házasságra lépni, köti a valláskülönbség házassági akadálya. A keresztség és az egyháztagság elve miatt a valláskülönbség akadálya a katekumen és katolikusok közötti házasságra is vonatkozik. A Katolikus Egyház a katekumenek, vagyis azok számára, akik már kifejezték szándékukat, hogy az egyházhoz akarnak tartozni, bizonyos kedvezményeket biztosít (206. kán., 788. kán.), de bizonytalanság és a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett az akadály alól a Jogalkotó” nem mentesíti őket.23 Mindezekből a példákból jól látható, hogy az egyháztagság és a keresztség együtt képezi a valláskülönbség házassági akadályának alapját. 2. A keresztség érvényességének, illetve meglétének kétsége és ennek kihatása a házasság megítélésére A Katolikus Egyház véleménye szerint, a keresztség olyan jogcselekmény, melynek érvényessége vagy megléte a más jogcselekmények, köztük a házasság érvényességére is kihat. A hatályos CIC 1086. kán. 3. § az 1917-hez hasonlóan külön kifejezésre jutatta, hogy amennyiben kétség merül fel a keresztség érvényessége kapcsán, akkor, amíg be nem bizonyosodik az érvénytelenség a keresztség - és ebből kifolyólag a házasság - érvényességét kell feltételezni (CIC [1917] 1070. kán. 2. §).24 Ez összhangban van a jogcselekmények érvényességére vonatkozó általános szabállyal, mely szerint a jogcselekmény, - jelen esetben a keresztség - érvényességét kell feltételezni, egészen addig, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik (124. kán. 2. §).25 Ellenben, ha a házasságkötés után biztosan bebizonyosodik, hogy az egyik fél nem lett megkeresztelve, vagy a keresztség kiszolgáltatása érvénytelen volt, akkor a házasságkötés is érvénytelen. Ilyen esetben, a házasságot, ha annak más akadálya nincs az általános egyházjogi előírásoknak megfelelően érvényesíteni lehet (1156-1165. kk.). Ha a meg nem keresztelt fél a házasság érvényesítése előtt megkeresztelkedik, akkor a házasság érvényesítéséhez nem kell külön a valláskülönbség akadálya alól is felmentést kérni. Ellenkező esetben, ha a házasság érvényesítésére a meg nem keresztelt fél keresztelkedése előtt kerül sor - vagy a meg nem keresztelt fél egyáltalán nem akar megkeresztelkedni -, akkor az érvényesítéshez az akadály alóli felmentésről is gondoskodni kell. Előfordulhat, hogy a házasságkötés után mindkét félről bebizonyosodik, hogy nem voltak érvényesen megkeresztelve. Ebben az esetben, mivel mindketten meg23 A „törvénykönyv” átdolgozása alatt voltak olyan felvetések, hogy katekumen és katolikus között ne álljon fenn a valláskülönbség házassági akadálya. Az említett nehézségek miatt a felvetés nem került komolyabb megvitatásra, vö. Communicationes 9 (1977) 363. 24 Bár volt olyan felvetés, hogy az 1086. kánon utolsó - a harmadik -, paragrafusát ki kellene hagyni az új CIC-ből, vö. Communicationes 9 (1977) 363. 25 Egyes rotai ítéletek azonban a keresztség meglétének egészen biztos bizonyítását követelik meg, vö. PELLEGRINO, P., L'impedimento di disparitá di culto nel nuovo diritto matrimoniale (can. 1086. § 1, § 2. § 3), Torino 2000. 16.
