Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyedi közigazgatási intézkedések középkori kánoni forrásai és kategóriái
Az EGYEDI KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK KÖZÉPKORI KÁNONI FORRÁSAI... 63 akár közvetlenül egymást követően, sőt, akár egyetlen misén belül, felvételre kerülhet, a szentelendő által (megjegyezzük, hogy ez a privilégium, amely Xanten-i Szt. Norbert szentelésére, és a szentelési szabálytalanság alól kért felmentésére adott pápai privilégiummal jelenik meg, XIV. Benedek pápa által 1750. szeptember 1-én „ Oneroso” kezdettel76 modernkori megerősítést is nyert, és ma is hatályban van)77. Hasonló - nem a szerzetesjog területéhez kapcsolódó - példa, a pallium viselési jog engedélyezése egyes püspöki - azaz nem metropolitai - székek számára. A legfőbb törvényhozó, amint azt GRATIANUS a C. 25 q. 1 c. 16-hoz fűzött dictumában kifejti, minden további nélkül élhet a tisztán egyházi törvények kötelező erejének egyedi esetben, vagy személyre vonatkoztatott feloldásával, hiszen ő az, aki mint az egyház feje és támasza, péteri tekintéllyel illetékes az egyház működésének, krisztusi célja szerinti irányítására. A törvénnyel szembeni kiváltságok megadása tehát szorosan kötődik a pápa péteri funkciójához és a római pápa legfőbb és közvetlen hatalmához.78 79 A kiváltságokon belül hagyományosan - amint az az eddigiekből is kitűnt -megkülönböztetjük a személyi jellegűt (personale), amikor a rendelkezés kifejezetten egy konkrét személyt ruház fel valamilyen kedvezménnyel. Ez lehet pl. a lila birétum viselésének az engedélyezése, amit azonban a személy hivatali utóda nem örököl. Ennek több személyre kiterjedő formája a privilegium communitatis. Ez lehet dologi jellegű (reale), ha tárgyhoz, helyhez, hivatalhoz vagy méltósághoz kötődik. Amennyiben tisztán csak egy konkrét helyhez van kapcsolva, úgy beszéltünk a helyi (locale) privilégiumról. Azonban előfordulhat vegyes privilégium is, valamely társaságnak adott jogok esetében. A kiváltság lehet tisztán kedvező (favorabilis), ha nem ró harmadik személyre kötelezettséget, és lehet odiosus?9 A külső fómmon gyakorolt vagy viselt kiváltságból fakadó jog mindig külső bizonyításra szorult, nem volt elégséges hozzá a pozitív vélelem. Ez főképp az eredeti privilégium-levélnek, ill. tanúsítványnak, vagy másolatának bemutatási kötelezettségét jelentette, de történhetett olyan új okirat kibocsátásával, az illetékes egyházi hatóság által, amely megerősítette a privilégium korábbi megadásának a megtörténtét. Jellemző jelenség a középkorban a kiváltságok azonos vagy bővített tartalommal - akár újabb kérésre - történő megerősítése, amelynek indoka leginkább a jogalkotó személyében beállt változás, vagy az elnyerő kedvezményezett 76 Vö. BENEDICTUS XIV (7 sept. 1750), Oneroso sacri apostolatus ministerio, in Sanctissimi Domini Nostri Benedicti Papae XIV. Bullarium, III. Venetiis 1778. 137-138. 77 SZUROMI, SZ.A., La riforma della vita dei canonici (La configurazione dei diritto proprio deli'Ordine Premostratense e il nuovo Codice di Diritto Canonico), in Angelicum 85 (2008) 1089-1099, különösen 1097-1098. 78 Vö. d.p. C. 25 q. 1 c. 16: (...) Sacrosanctae Romana ecclesia ius et auctoritatem sacria canonibus inpertit, sed non eis alligatur. (...) Sic et summae sedis Pontifices canonibus a se siue ab aliis sua auctoritate conditis reuerentiam exhibent, et eis se humiliando ipsos custodiunt, ut aliis obseruandos exhibeant. (...) In premissis ergo capitulis aliis inponitur necessitas obsequendi: summis uero Pontificibus ostenditur inesse auctoritas obseruandi, ut a se tradita obseruando aliis non contempnenda demonstrent, exemplo Christi, qui sacramenta, que ecclesiae semanda mandauit, primum in se ipso suscepit, ut ea in se ipso sanctificaret. (...). FRIEDBERG I. 1010-1012. 79 VERMEERSCH, A. — CREUSEN, J., Epitome iuris canonici, I. 96-98.
