Kánonjog 14. (2012)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az Eucharisztiára vonatkozó kánoni normák teológiai alapjai

AZ EUCHARISZTIÁRA VONATKOZÓ KÁNONI NORMÁK TEOLÓGIAI ALAPJAI 43 élet táplálásához, de nem feltétlenül szükséges az üdvösségre, mivel az előbb említett szentségek erejében hosszan is megőrizheti a hívő a kegyelmi állapo­3. A szentmise áldozati értéke, vagyis hatásai Ahhoz, hogy megértsük az eucharisztiára vonatkozó jogalkotást, főleg a mise felajánlását élőkért és holtakért, látnunk kell a mise hatásait. A szentmise tartalmazza a Krisztus áldozatából folyó kegyelmeket. Már emlí­tettük, hogy a szentmise, Krisztus áldozatának megfelelően imádat, hála, kérő és engesztelő áldozat egyszerre. Ez hittétel. A szentmiseáldozat dicsőítő és hálaadó hatása (effectus latreuticus et eucharisticus) egyértelműen végtelen értékű, mi­vel megjelenül benne Krisztus engesztelése mely abban állott, hogy végtelen szeretetével és meghajló engedelmességével, teljes önátadásával úgy alakította emberi cselekedeteit, hogy azok súlyosabbak és kedvesebbek voltak az Atya előtt, mint amilyen súlyos és utálatos volt a bűn okozta sérelem. Ezzel a bűnöst Isten felé fordította, Isten pedig Krisztus érdemeiért ismét lehajolt és a misében újra és újra lehajol a bűnöshöz. Krisztus áldozata teljes.34 35 Sem hozzáadni, sem elvenni nem lehet belőle. A szentmise lehetőség arra, hogy a hívő Krisztus eme megbékítő érzületébe és áldozatába öltözzön, de ugyancsak ezt szolgálja az ima, a böjt, az alamizsna is, mint az imádás, hála, áldozatvállalás és bűnbánattartás megannyi formája. Ez utóbbi gondolat sejteti azt is, hogy a misén résztvevők ön­átadása, Krisztus áldozatába való bekapcsolódása jelentős mértékben függ az egyéni diszpozícióktól. Ami pedig a mise kérő és engesztelő hatását illeti, itt Krisztus elnyerte mindazt, amit vissza akart szerezni az emberiségnek, a meg­váltás gyümölcsét, ami tárgyilag szintén állandó, de az abba való bekapcsolódás szintén egyéni feltételektől függ.36 Illetve véglegesen kiengesztelte Istent, új üdvrendi alaphelyzetet teremtve, lehetőséget az ép és teljes isten-ember kapcso­latra. A szentmise azon hatásait, amelyekben az emberek részesülnek, a szentmise gyümölcseinek, vagy hasznainak (fructus utilitatesque missae) nevezzük. Ezek a gyümölcsök különbözőképp csoportosíthatók:37 A) önmagukban véve; B) a gyü­mölcsökben részesülőket tekintve és C) a gyümölcs elnyerési módját tekintve. A gyümölcsök, vagy hatások önmagukban véve (A) lehetnek: 1) Erdemszerző gyümölcsök (fructus meritorius): Krisztus halálával már minden érdemet meg­szerzett, s annak áldásait közvetíti a mise; ám a miséző és a résztvevő hívek, amennyiben a kegyelem állapotában vannak, érdemeket szerezhetnek. 2) Kies­deklő gyümölcsök (fructus impetratorius): Krisztus mindent kieszközölt az em­34 Vö. SCHÜTZ A., Az eucharisztia, 316. 35 Vö. HORVÁTH S., Az engesztelés, in HORVÁTH, S., Örök eszmék és eszmei magvak Szent Ta­másnál. Bölcseleti és hittudományi tanulmányok, Budapest 1944. 393-416. 36 Ugyanakkor nem állította helyre a megváltás a paradicsomi állapotot. Erről bővebben lásd: SCHÜTZ A., Miért nem adja vissza a keresztség az eredeti épséget?, in SCHÜTZ A., Titkok tudo­mánya, Budapest 1940. 97-131. 37 Vö. MIHÁLYFI Á., A nyilvános istentisztelet, 366-370.

Next

/
Thumbnails
Contents