Kánonjog 14. (2012)
JOGGYAKORLAT - Hársfai Katalin: A kötelékvédő közreműködése az objektív igazság kiderítésében a házassági semmisségi perekben
120 Joggyakorlat telekben a kötelékvédő természetesen bármit felhozhat a kötelék érvényessége mellett, de különösen fontos feladata a szakértői véleménnyel kapcsolatban annak vizsgálata, hogy a vélemény tudományos színvonala megfelelő-e és a benne foglaltak összhangban vannak-e az emberről alkotott keresztény felfogással. Fel kell hívnia a szakvélemény helytelen értelmezésre a bíró figyelmét, különösen abban az esetben, ha a vélemény a kötelék érvénytelenségét látszik alátámasztani. A szakértők és a kánonjogászok közti vitás kérdések középpontjában az áll, hogy a tönkre ment — de érvényesen megkötött - házasságok rendbe hozatalának kötelezettségét és lehetőségeit hajlamosak a szakértők tagadni, és ezeket a fájdalmas élethelyzeteket helyrehozhatatlanként beállítani. Mindennek hátterében az van, hogy korunkban a XXI. században, a társadalmi környezetünk a fájdalom és a szenvedés elviselésének küszöbét igen alacsonyra helyezi, ezért nem kívánja meg az embertől a konfliktusos helyzetekben a küzdelmet, az erőfeszítést és a szenvedés elviselését, sem a társadalmi élet egészében, sem az egyes ember házasságával kapcsolatban. Ezzel ellentétben a keresztény felfogás megköveteli az önmegtagadást és elismeri a kikerülhetetlenül bennünket elérő, de tudatosan felvállalt szenvedés üdvösség szerző értékét. 3. Feladatok a perorvoslati eljárásban A perorvoslati eljárásban is joga van a kötelékvédőnek fellépni. A rendes perorvoslatok tekintetében a semmisségi panasz benyújtására és a fellebbezés beadására a CIC jogosítja fel.27 Fellebbezésével kapcsolatban a DC hangsúlyozza, hogy az érveit csak a kötelék fennállása mellett fejtheti ki, természetesen megengedett, hogy utaljon az ítéletben szereplő olyan érvekre, amelyek a házasság érvénytelenségét hivatottak alátámasztani. Ezek a hivatkozások azonban csak a saját érvei kifejtése érdekében történhetnek és nem fejtegethetik azt a meggyőződését, hogy bizonyos tények és körülmények amelyekről az ítélet szól és az érvénytelenséget támasztják alá, általa is elfogadhatóak, igazak lehetnek. Az objektív igazság kiderítése ugyanis mindig a bíró feladata, de hogy ez megtörténhessen a perbeli szereplők saját perbeli pozíciójuknak megfelelő szerepet kell, hogy felvállaljanak és teljesítsenek. Természetesen mindez nem érinti a kötelékvédő döntési szabadságát abban a kérdésben, hogy fellebbez-e vagy sem a házasság érvénytelenségét kimondó ítélet ellen. Lelkiismereti szabadságát megőrizve dönthet úgy, hogy nem nyújt be fellebbezést, ha meggyőződése, hogy a semmisséget megállapító Ítélet az igazságnak megfelel. Csak akkor köteles a fellebbezésre a kötelékvédő, ha a véleménye az, hogy az ítélet, amellyel a házasságot először nyilvánították semmissé28 nincs kellően megalapozva. Úgy véljük, hogy nem csak megfogalmazásbeli változást, hanem szemléletbeli változást is tükröz az a különbség, ami a CIC és a DC szabályozása között mutatkozik, habár az értelme mindkét rendelkezésnek azonos. Amíg a CIC mint lehetőséget fogalmazza meg a kötelékvédő számára a fel27 A semmisségi panasz benyújtásához való jogát az 1626. kán. rögzíti, míg a fellebbezéshez való jogot az 1628,kán. biztosítja azzal, hogy rá is vonatkoznak az 1629. kánonban foglalt kivételek. 28 DC 279. cikkely 2. §.
