Kánonjog 14. (2012)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Az egyházi jogi személyiség új törvényi szabályozása Magyarországon
Közlemények 109 szabályoz. Bár eddig is lehetőség volt arra, hogy egy vallási közösség ne éljen a törvény adta lehetőséggel, és ne egyházként kérje nyilvántartásba vételét, az egyházi státusz könnyű elérhetősége ezt a gyakorlatban nem tette szükségessé. A kétszintű státusz közép-európai sajátosság: a régióban több állam alakított ki ilyen gyakorlatot,5 de a kétszintű jogállás jellemezte 1895 és 1947 között a hazai szabályozást is (akkor elismert és bevett vallásfelekezetek között tett különbséget a törvény). A törvény részletes szabályokat csak a jövőben egyháznak minősülő szervezetekre nézve tartalmaz, a vallási egyesület csak utalásszerűén jelenik meg. E kérdéskör nyilván további szabályozást igényel, azaz a vallási egyesületek („alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek”) jogállásának sajátosságait tisztázni kell: milyen sajátos, a vallásgyakorláshoz kapcsolódó jogokkal rendelkezik a vallási egyesület, helyzete mennyiben tér el más egyesületektől.6 Az Ehtv. legnagyobb figyelmet kiváltó rendelkezései az új egyház nyilvántartásba vételére vonatkoznak, melyek gyökeresen szakítanak az 1990 óta működő rendszerrel. Az új szisztéma legfontosabb elemei a következők szerint foglalható- ak össze:- a jövőben csak vallási egyesület kérheti egyházkénti nyilvántartásba vételét, azaz az egyházi kategória alatt létrejön a közösségi vallásgyakorlás egy alacsonyabb szintű szervezeti kerete, egyházi jogállás „előszobájaként”;- a nyilvántartásba vételről az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága javaslata alapján az Országgyűlés dönt;- a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez nagyszámú adatot szükséges mellékelni (hitvallás vagy legfőbb vallási tanok összefoglalása, legalább húsz évnyi szervezett formában történő hazai, vagy évszázados nemzetközi működés igazolása stb.),7 melyek nyilvánosak. A törvény melléklete 14 egyházat nevesít, melyek külön nyilvántartásba vételi eljárás nélkül, egyháznak minősülnek 2012. január 1. után is.8 A lista 2012. március 1-ével további 17 szervezettel egészült ki.9 A korábban nyilvántartásba került egyházak egyesületként működhetnek tovább (vagy - ha nem élnek ezzel a lehetőséggel - megszűnnek). Míg eddig az egyház nyilvántartásba vételének eljárása az egyesületek nyilvántartásba vételi eljárásához hasonlított, az új eljárás inkább a nemzetiségek elismerésének lehetőségére, vagy az 1947 előtti szabályozásban a bevett vallásfelekeze5 így Ausztria, Csehország, Németország, Románia. 6 Jelenleg is szabályozott eltérés, hogy a vallási egyesület jogai tekintetében az Ehtv. több, az egyházak számára elismert jogot biztosít (36. § [2]), a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a továbbiakban is elismeri a jövőben egyesületnek minősülő szervezetek által fenntartott főiskolákat (117. § [5]). Arra is lehetőség van, hogy a Kormány vallási egyesülettel közfeladat-ellátására megállapodást kössön, és így a jövőben is biztosítsa intézményeik működési feltételeit. 7 A várakozási idő számos európai ország szabályozásában szerepel. A várakozási időt ésszerű keretek között kell meghatározni, vö. Religionsgemeinschaft der Zeugen Jehovas v. Austria (Judgement of 31 July 2008). 8 Az eredeti törvényjavaslat (T/3507) különböző szempontok szerint (közcélú tevékenység, országos lefedettség és nemzetközi kapcsolatok) még 31 egyházat nevesített. 9 2012. évi VII. törvény.
