Kánonjog 14. (2012)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Az egyházi jogi személyiség új törvényi szabályozása Magyarországon
108 Közlemények nelem.2 Ugyanakkor a kereszténységnek nem csak történelmi szerepe van, hanem jelenvaló is. Míg az előbbi vonatkozásban a kereszténység kiemelése nem vitatható, napjaink vonatkozásában nem sugallható az, mintha a kereszténység szerepe kizárólagos lenne - ahogy preambulum ezt nem is teszi. A preambulum tehát hallgat a vallás és a vallási közösségek jelenlegi szerepéről (így a család és a nemzet között vagy mellett, az együttélés más közösségeit - köztük az egyházakat - nem említi). A preambulum csak vallási hagyományok előtt hajt fejet, a vallástalan hagyomány elismerése éppúgy hiányzik,3 mint a vallás jelenlegi szerepének elismerése. A vallásszabadság, mint alapvető jog megfogalmazása nem változott az Alkotmány 1989-as szöveghez képest. Újdonság ugyanakkor, hogy az Alaptörvény új megfogalmazással közelít állam és egyház viszonyához: nem az állam és az egyház elválasztott, hanem különvált működését rögzíti, és fontos többletként kimondja, hogy az egyházak önállóak, az állam pedig a közösségi célok érdekében együttműködik velük. Amikor egyházak közfeladatokat vállalnak át (oktatás, egészségügyi vagy szociális ellátás), nem megtűrt, kisegítő szereplők: az államnak alkotmányos kötelezettsége az, hogy a közjó érdekében együttműködjön az egyházakkal. Az egyházi önállóság kiemelt megfogalmazása jól jelzi azt, hogy a mai alkotmányozó — szemben a különválasztást célul kitűző 1949. évivel - nem az államot kívánja védeni az egyháztól, hanem az egyházat, a vallási közösségeket az államtól, a közhatalom illetéktelen beavatkozásaitól. Az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozata az egyházak társadalmi szerepvállalásával kapcsolatban kifejezetten jelezte, hogy „az elválasztás nem ellentétes az együttműködéssel, még ha ez rigorózus garanciák között is folyik.” Az Alaptörvény tehát érdemi változást nem hoz az elmúlt két évtized alkotmányos helyzetéhez képest, azonban új hangsúlyokat helyez el.4 * Az sem pusztán technikai jellegű újdonság, hogy a jövőben nem a lelkiismereti- és vallásszabadsággal kapcsolatos kérdések általában, hanem csak az egyházakra vonatkozó részletes szabályok meghatározásához kell sarkaltos törvény (más kérdés, hogy az alaptörvényt végrehajtó Ehtv. végül említ néhány általános tételt is a vallásszabadsággal kapcsolatban, azonban éppen ezekre nem vonatkozik a sarkalatossági záradék). II. Szervezeti keretek A közösségi vallásgyakorlás számára a jövőben a magyar jogrendszer két, elnevezésében és jogaiban eltérő jogi formát kínál fel: a törvény egy könnyebben elérhető, „alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület” kategóriára utal, és egy erőteljesebb jogokkal körülbástyázott, nehezebben elérhető „egyház” kategóriát 2 „A magyar szellemi élet születése egy nap történt megkereszteltetésével. A magyar kultúra eredendően keresztényi kultúra, mint az Egyház legidősebb lányáé, a franciáé, és nem „megtért” kultúra, mint a germán népeké. Ezért visszás és komikus minálunk minden olyan törekvés, mely német mintára kultúránk kiteljesedését kereszténység előtti, nem látható ősutakon keresi.” SZERB A., Magyar irodalomtörténet, Budapest 1992.10 29. 3 JAKAB A., Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei, 181. 4 CSINK, L. - SCHANDA, B. - VARGA, Zs. A. (ed.), The Basic Law of Hungary. A First Commentary, Dublin 2012.
