Kánonjog 13. (2011)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az igazmondás két sajátos kifejeződése: a fogadalom és az eskü

40 KuMiNETZ Géza Az istentiszteletnek tehát egyik különleges, minősített és feltételekhez kötött megnyilatkozási módja az eskü (juramentum, iusiurandum), s valójában csak ak­kor van értelme, ha Isten is személy, tehát nem pogány talajon, hanem az etikai monoteizmus talaján állunk.24 25 26 Isten ugyanis a legigazabb, 1 e g i gaz m o n dó b b.2 5 aki leginkább látja még legtitkosabb szándékainkat is. Vannak olyan helyzetek, ami­kor nincs más tanúnk arra vonatkozóan, hogy igazat mondunk, vagy hogy jövőbeli szándékunk komoly, ilyenkor hívjuk Őt állításunk igazának kezeséül. Az esküben tehát „Isten nevével egylényegű igazmondását és ígéreteihez való hűségét tisztel­jük, amikor az ember saját igazmondását és hűségét mintegy Isten nevével, hűsé­gével igazolja. Az esküvel tett ígéretben pedig Istent mintegy kezesként állítjuk a vállalt hűség kötelezettsége mellé’’.20 Ebből adódóan esküt csak komoly okból kifolyólag szabad tennünk, a hamis eskü és a komolytalan eskü, valamint az esküszegés súlyos bűn az istentisztelet erénye ellen. A haszontalan és nem helyén való eskü önmagában nem minősül sú­lyos bűnnek. Az esküt, ha komolyan veszi a társadalom, akkor igen komoly társa­dalomépítő és fenntartó tényező lehet, amint azt bizonyítja a történelem. A feudá­lis rendszert ugyanis a hüségeskü tartotta fenn.27 Az eskü fajai: 1) állító az eskü ('juramentum assertorium) akkor, ha Isten nevét hivjuk tanúul állításunk igazsága mellett. 2) ígérő az eskü (juramentum promissorium) akkor, ha Isten nevét hívjuk tanúul valamely ígéretben vállalt köte­lezettség teljesítésére. 3) Atokesküröl {juramentum imprecatorium, execratorium) beszélünk akkor, ha Isten büntetését kérjük az esküt tevőre, ha annak ígérete nem igaz és nem is akarja teljesíteni. 4) kifejezett és közvetett az eskü aszerint, hogy benne kifejezetten hivatkozunk-e Isten nevére, vagy sem. 5) Az eskü lehet szóbeli {verbale) vagy más külső jellel kifejezett (pl. szívre tett kéz, égre emelt tekintet). Végül 6) az eskü lehet ünnepélyes {solemne), vagy egyszerű {simplex), attól füg­gően, hogy külső szertartások szerint vagy azok nélkül történik. A esküt komoly szándékkal és komoly dologban szabad alkalmazni, ezért fel­tételei az eskü alkalmazásának kellő szándéka és a megfelelő esküforma. Ez utób­bi csak akkor érvényességi feltétel, ha ezt kifejezetten jogszabály írja elő. Egyéb­ként az előírt forma nélküli, de lélekben letett eskü is kötelez lelkiismeretben. Hogy adott esetben esküvel élhessünk, szükséges, hogy igaz legyen az, amit es­küvel meg kívánunk erősíteni (múltbeli tény, vagy jövőre vonatkozó ígéret). Csak biztos dologra szabad esküdni. Olyan dologra szabad továbbá esküdni, ami bűn nélkül elmondható, tehát másokkal közölhető, illetve bűn elkövetése nélkül meg­tehető. így más titkát, bűnét nem szabad esküvel erősítenünk, ha azt a titoktartás kötelezettsége védi. Ugyancsak nem szabad esküdni erkölcsileg meg nem enge­dett dolgokra (eskü a tervezett lopás véghezvitelére). 24 A pogányságon olyan vallást kell értenünk, ahol nem mutatható ki etikai monoteizmus. Vő. NOSZLOPI L., A világnézetek lélektana. Budapest 1937. 235. 25 SaLACHAS, D., Teológia e disciplina dei sacramenti nei Codici latino e orientale, 433. 26 Vö. HÄRING B., Krisztus törvénye, II. 224. ~7 Vö. GOFFI, T. - PlANA, G. (edd.), Corso di Morale, V. 543.

Next

/
Thumbnails
Contents