Kánonjog 13. (2011)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az igazmondás két sajátos kifejeződése: a fogadalom és az eskü
AZ IGAZMONDÁS KÉT SAJÁTOS KIFEJEZŐDÉSE: A FOGADALOM ÉS AZ ESKÜ 41 Az eskü szorosan értelmezendő, mert általa komoly terhet vállalunk magunkra. Az eskü egyébként követi az esküben fogalmazott dolog természetét. Ha tehát az az ígéret, vagy akár fogadalom, melyet eskü erősítene is meg, előzőleg érvénytelen volt, az eskü is érvénytelenné válik. Az ígérő eskü, amint fentebb már röviden utaltunk rá, Isten tanúul hívása valamely ígéretünk igaz voltára és az abban foglaltak teljesítésére vonatkozóan. Istent mintegy kezesül hívjuk kötelességünk teljesítéséhez. Árnyaltabban tekintve, eskü járulhat „pusztán jófeltételhez (propositum iuratum), Istennek tett kötelező ígérethez, azaz fogadalomhoz {votum iuratum), más embernek tett elfogadott ígérethez (pactum iuratum) s végül Istennek s egyúttal embernek, elöljárónak tett ígérethez {votum cum pacto iuratum)” Az ígérő eskü kötelező erejét a fogadalom kötelező erejével való összehasonlításból tudjuk jól megvilágítani: „Különbség van a fogadalom és az eskü kötelező ereje között. 1 ) Fogadalmat tehetek súlyos dolog megtételére bocsánatos bűn terhe alatt, de nem tehetek esküt súlyos bűn kötelezettségével csekély dolgok véghezvitelére. 2) Az esküből származó kötelezettség teljesen személyi, másra nem szállhat át, de átszállhat a fogadalom kötelezettsége, pl. a tárgyi fogadalmaknál. 3) Az esküben nem ígérünk Istennek semmit, hanem csak tanúul hívjuk igazunk, illetőleg ígéretünk megerősítésére. Ezért erősebb a fogadalom kötelező ereje, mint az esküé. 4! A fogadalom megsértésével vétkezünk Isten iránt tartozó hűségünk ellen; az esküben csak az Isten iránt tartozó tisztelet ellen”.28 29 30 Ezért az ígérőeskü megszegése súlyos dologban súlyos, csekély dologban nem súlyos bűn. A meg nem engedett {illicitum) és oktalan, haszontalan {inutile) ígéretre tett eskü nem kötelez, mert nem lehet kifejezője az Isten iránti valódi tiszteletnek. Az eskü az alábbi esetekben válik bűnössé: 1. ha hamis az eskü; 2. ha tiltott dologra esküdtek; 3. ha megfelelő ok nélkül, szükség nélkül történt az eskü; 4. ha es- küszegés töiTént; és 5. ha az eskü színlelt volt. A hamis eskü {periurium) hazugságra tett eskü, s ez mindig súlyos bűn, s nem engedi meg a parvitas materiae-t, épp azért, mert Istent, a legszentebbet, a legiga- zabbat hívjuk tanúul, állításunk igazolásához. A hatályos Egyházi Törvénykönyv az 1368. kánon szerint bünteti. A tiltott, de igaz dolgokra tett állító eskü (iuramentum assertorium carens iustitia), önmagában nem minősül súlyos bűnnek, de az „esküvel erősített cselekedet súlyosan sérthet más erényt. A súlyos megszólás súlyos bűn a szeretet ellen, de ha ezt esküvel erősítjük, magából az esküből származó bűn bocsánatos. Itt ugyanis nem hazug dologra, hanem igaz dologra teszünk esküt, de tiltott módon kimondott igazságra hívjuk Isten tanúságát”/0 A tiltott dologra vonatkozó ígérő eskü attól függően lesz súlyos vagy nem súlyos bűn, hogy maga a dolog mennyiben rossz. A szükség nélküli eskü önmagában nem súlyos bűn. Az esküszegés, vagyis az ígérő isküben fogadott kötelesség nem teljesítése súlyos anyagban súlyos, nem súlyos anyagban nem súlyos bűn. A 28 Vö. EvetoVICS K., Katolikus erkölcstan, II. 52. 29 Vö. EVETOVICS K., Katolikus erkölcstan, II. 52. 30 Vö. EVETOVICS K., Katolikus erkölcstan, II. 55.
