Kánonjog 13. (2011)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az igazmondás két sajátos kifejeződése: a fogadalom és az eskü
34 KuMiNETZ Géza vált, vagy ha a fogadalom tárgya meg nem engedetté, szükségtelenné vált, vagy ha nagyobb jót akadályoz. Ha pl. valaki teljes szegénységbe esik, s azt fogadta korábban, hogy a templomhoz új harangot öntet, vagy a szegényeket anyagilag támogatja, vagy ha olyan szegény támogatását fogadta meg, akiről később tudja meg, hogy érdemtelen rá, mivel pl. elissza, megszűnik a fogadalomból származó kötelezettsége. Ugyancsak megszűnik belső okból a fogadalom, ha indító oka megszűnik. Ha pl. valaki böjtöt fogad gyermeke felgyógyulásáért, s az közben meghal. Ha ellenben „csak a mellékcél hiúsul meg, a fogadalom nem szűnik meg. Ha valaki Isten iránti szeretetből alamizsnát fogad, és ezt meghatározott szegénynek adja, de közben a szegény ember meghal, köteles másnak adni, mert a főcél a szegények Isten iránti szeretetből való felkarolása volt”.15 Külső okból csakis az illetékes hatóság intézkedése révén szűnhet meg a fogadalom, ami vagy a) a fogadalom érvénytelenítését, felfüggesztését, b) az alóla való felmentést. Vagy c) a kötelezettség mással való elcserélését jelenti. II. A FOGADALOM A KÁNONJOGBAN (1191. K. 1§ ÉS A CCEO 889. K.) Nem foglalkozunk a szerzetes fogadalmakkal és felmentésükkel,16 mivel az szorosabban a szerzetesjog tárgykörébe tartozik. A Kódex, midőn meghatározza a fogadalmat, szó szerint hozza a korábbi CIC vonatkozó kánonját (1307. k. 1. §). A fogadalom a) egy ígéret, mely által a fogadalmat tevő személy kötelezi magát valamire. Nem egyszerűen vágyik valamire, nem feltesz magának valamit, mivel ezek a szándékok vagy komoly elköteleződés nélküliek, vagy komolyak, mégsem létesítenek új címen (jogi) kötelezettséget; b) Istennek tett ígéret: csakis Istennek tett ígéret lehet fogadalom kánonjogi értelemben, mivel a fogadalom az imádás tette, s mint ilyen nem vonatkozhat a szentekre, vagy a Szűzanyára. Ha valaki kizárólag valamely szentnek ígérne valamit, tehát minden istenvonatkozás nélkül, úgy az nem lenne más, mint egy egyszerű ígéret; c) megfontolt és szabad ígéret: amely ígéret nem megfontolt és nem szabad, nem képezhetné fogadalom tárgyát; d) az ígéret valamilyen jóra (dolog, tett) irányul: tehát csakis az erkölcsi rend keretein belüli ígéret számíthat fogadalomnak. Istennek valami közönséges dolgot vagy rosszat ajánlani, értelmetlen és ellenmondá- sos; e) az ígért jó valamilyen lehetséges jó: erkölcsileg és fizikailag. Pl. nem lehet olyat ígérni, amit lehetetlen megtartani, így minden tökéletlenség elkerülésének ígérete; f) ígéret valamilyen nagyobb jóra: pl. szüzességi fogadalom a házasságra vonatkoztatottan;17 g) olyan ígéret, melyet a vallásosság erénye alapján kell teljesíteni: ez a célja, a motívuma. 15 Vö. EVETOVICS, K.., Katolikus erkölcstan, II. 41. 16 Erről bővebben lásd: JESUS TORRES, P., Dispensa dai voti e dal giuramento, in 1 procedimenti speciali nel diritto canonico, Città del Vaticano 1992. 357-370. 17 Nem elégséges tehát olyan jót megfogadni, ami nem minősül nagyobb jónak, pl. imádkozni néhányszor hetente, bár ezt is össze kell mérni a fogadalomtevő helyzetével (egyéni, társadalmi, erkölcsi, vallási és kulturális). Aki pl. korábban sohasem imádkozott, ez önmagában nagyobb jónak minősül; vö. GOFFI, T. - Piana, G. (edd.), Corso di Morale, V. 546.
