Kánonjog 13. (2011)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az igazmondás két sajátos kifejeződése: a fogadalom és az eskü
32 KUMiNETz Géza (votum reale) vagy vegyes (votum mixtum), annak megfelelően, hogy az a nagyobb jó egy cselekedet (pl. zarándoklat), egy tárgy felajánlása (pl. pénz a szegények támogatására), vagy mindkettő (pl. zarándoklat adakozással együtt). 4) határozott ( votum determinatum) vagy vagylagos, ha pl. böjtöt, illetve vagy böjtöt vagy alamizsnát ígér. 5) örök (votum perpetuum) vagy ideiglenes (temporale), attól függően, hogy életre szóló vagy meghatározott időre szóló az elköteleződés. 6) A felmentésre illetékes hatóság szerint lehet fenntartott (votum reservatum) és nem fenntartott (votum non reservatum). 7) kifejezett (votum expressum) vagy hallgatólagos (tacitum) aszerint, hogy szavakkal vagy más külső jelekkel kifejez- tiik-e, vagy ha ilyen módon nem is fejeztük ki más előtt, de abba belsőleg beleegyeztünk. 8) feltétel nélküli (votum absolutum) illetve feltételhez kötött (votum conditionatum), attól függően, hogy valamire egyéb feltétel teljesülése nélkül, vagy előzetes teljesedése feltételével teszek fogadalmat és végül 9) egyéni (votum individuale) vagy közösségi (votum commune) attól függően, hogy azt természetes személy vagy jogi személy, vagy valamilyen társaság tette. A fogadalomtéte! feltételei: a) a fogadalom ténye szempontjából: Minden ember tehet fogadalmat, aki ismeri a fogadalom tennészetét és teljesíteni tudja feltételeit. E feltételek a tény szempontjából a szándék, a megfontoltság és a szabadakarati beleegyezés. A fogadalom nem lehet tehát színlelt, vagy olyan személy által tett, aki nem tudja eszét elégséges módon használni (gyermek, részeg). A megfontoltság (deliberatio) azt jelenti, hogy a vállalt kötelezettség lényegére vonatkozóan, vagy valamilyen természetes vagy jogi lényegi feltételére vonatkozóan nem vagyunk tévedésben. Ami pedig a beleegyezést illeti, az olyan félelem, amely az ítélőképességünket megzavarja és lehetetlenné teszi a megfontolást, az érvénytelenné teszi a fogadalmat. Ellenkező esetben a fogadalom érvényes. így, ha valaki katasztrófa helyzetben, helyesebben ebből a külső körülményből fakadó félelmében tesz fogadalmat, az önmagában érvényes lesz. Ugyancsak érvényes a katolikus erkölcsteológia szerint az olyan félelem hatása alatt tett fogadalom, mely jogos félelemnek minősül (gravi metu iuste incusso). így például ha klerikust egyházi bíróság jogosan súlyosan megbüntet, de felkínálja számára azt, hogy eltekint a büntetés végrehajtásától, ha vezeklésképp valamely szigorúbb szerzetesrendbe belép, úgy az ilyen félelem keltése jogos, s megmarad a megfontolási szabadsága az elítélt klerikusnak; tehát ha elfogadja az alternatívát (jobb szerzetbe vonulni vezeklésképp, mint büntetett előéletűvé lenni, s így jó híremet elveszíteni) úgy fogadalma emiatt nem lesz érvénytelen. Ám a jogtalan és külső súlyos félelem érvémytelenné teszi a fogadalmat, b) a fogadalom tárgya szempontjából: az szükséges mindenek előtt, hogy az a nagyobb jó megvalósítható (possibile) legyen, vagyis a fogadalom tevőnek meglegyen a megvalósítás fizikai és erkölcsi lehetősége. És ez megvan, ha súlyos áldozatok nélkül (sine gravi incommodo) teljesíthető. Ezért nem érvényes pl. a bocsánatos bűnök kerülésére tett fogadalom, mivel ez Isten különleges kegyelme nélkül lehetetlen. Ám fogadalom tárgya lehet minden halálos bűn kerülése, mivel ezt Isten rendes kegyelmeivel való élés lehetővé teszi. Ugyancsak érvénytelen a más nevében tett fogadalom, tehát a szülő nem tehet fogadalmat gyermeke helyett, hogy szerzetes legyen. Csak olyan fogadalmat tehet, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy gyennekének ilyen szándékát erő-
