Kánonjog 13. (2011)

TANULMÁNYOK - Hársfai Katalin: Az Apostoli Penitenciária kompetenciája és eljárása

24 Hársfai Katalin (köz) hatalmat gyakorlót illeti, akkor azt illeti a büntetés kiszabása vagy elengedé­se is. Szükséges, hogy a hívő a bűn alól feloldozást nyerjen, még mielőtt felmentik a büntetés alól. Igaz, hogy a CIC a gyóntatót felhatalmazza a bűn feloldozására, viszont ezáltal a büntetőjog leredukálódik belső fórumra. A revíziós bizottság egy más utat követett: a kánoni büntetésnek csak külső fórumon van értéke, és meg­szünteti a szentségi feloldozás tilalmát a kánoni büntetés alól történő feloldozás előtt. Velasio de Paolis álláspontját úgy pontosította, hogy nem kívánja a bünbo- csánat szentségét kizárólag a magán szférára redukálni, bár kifejezetten nem lehet a szentség nyilvános karakteréről beszélni. Coccopalmerio'1 megkérdőjelezte azt a helyzetet, hogy ha valaki a bűnök elen­gedését gyónásban megkapja, ugyanakkor el marad zárva az eucharisztia szentsé­gétől. Aki a bűnbánat szentségében elnyeri a feloldozást, az elnyeri az Egyházzal való kiengesztelődést is. Az Egyházból kizárva lenni, ui. annyi, mint nem engesz- telődni ki az Egyházzal. A pax cum Deo és a pax cum Ecclesiae közt szoros a köte­lék. A pax cum Deo-ban benne van a pax cum Ecclesiae, és az Egyház mégis meg­tiltja a hívőnek az Eucharisztiához való engedését. Az Egyház tradíciójával azon­ban ez ellentétes, hiszen a feloldozás mindig az Eucharisztiához való visszaenge- dést is jelenti. Coccopalmerio, bár szükségesnek tartja a fórumok megkülönbözte­tését, de hangsúlyozza a bünbánat szentsége és a büntetőjog közti kapcsolatot is. A két fórum elkülönülése abban is megmutatkozic, hogy a bűnnel kapcsolatban az Egyház csak deklaratív aktust végez, mert amikor kinyilvánítja a büntetést, a hívő már kizárta magát az Egyház teljes közösségéből, hiszen ez a bűn következménye. Nemcsak a hatóáltal szankcionált bűncselekménynek, hanem a bűnnek magának is van társadalmi hatása. Ha törés van az Isten-kapcsolatban, akkor törés van az Egyházzal való kapcsolatban is. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a fóru­mok szeparációja nem lehet abszolút. A Lumen gentium 14. pontjára hivatkozik mely szerint a teljes Egyházhoz tartozás másként nem lehetséges, mint a Szent Lé­lek birtoklása esetén. Aki tehát súlyos bűnt követ el, elveszti az Egyházzal való teljes közösséget. Az Eucharisztia és a bünbánat szentsége elválaszthatatlanok. Velasio de Paolis azt hangsúlyozta, hogy nem megoldhatatlan ez a nehézség, vagyis, hogy akit kiközösítéssel vagy egyházi tilalommal sújtottak az szentségi feloldozást kapjon. A külső és belső fórum között koordináció szükséges, a belső fórum nem jelenthet „extra ius”-1. A Lumen gentium 14. pontja, amikor az Egy­házhoz való teljes tartozásról beszél, akkor feltételezi a Szent Lélek birtoklását. Ezt hangsúlyozza Coccopalmerio, viszont de Paolis azt mondja erre, hogy nem le­hetséges jogilag biztosítani, hogy valaki birtokolja a Szent Lelket. A II. Vatikáni Zsinat a Lumen gentium 14. pontjában csak azt akarja kifejezni, hogy .jogi érte­lemben” az Egyházhoz való tartozás nem elég az üdvösséghez. Mindebből az kö­vetkezik, hogy a kiközösítés büntetés a CIC-ben pozitív jogi rendelkezés, más- 5 5 COCCOPALMERIO, F., Sacramentum Poenitentiae et lus poenale in structura Ecclesiae, in Periodica 64 (1975) 393-405. COCCOPALMERIO, De natura iuris poenalis in ecclesia, in Periodica 65 (1976) 317-330. COCCOPALMERIO, F., De recognoscendo iure poenali canonico, in Periodica 63 (1974).

Next

/
Thumbnails
Contents