Kánonjog 13. (2011)

TANULMÁNYOK - Hársfai Katalin: Az Apostoli Penitenciária kompetenciája és eljárása

Az Apostoli Penitenciária kompetenciája és eljárása 25 részt a kizárás vagy inkább az önkizárás csak a hívőtől függ nem az Egyháztól. A büntetőjog revíziója során bár szükségesnek tartották a latae sententiae büntetés csökkentését, de nem szüntették meg teljesen, mert a titkos bűncselekmények büntetésére ez az egyetlen eszköz. Kétféle álláspont alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a gyóntató elengedheti-e a kiközösítés büntetést. Az egyik vélemény szerint az elengedés feltételeit törvény­ben kell rögzíteni, a másik szerint ki kell zárni, hogy a gyóntató elengedhessen akár kinyilvánított, akár kiszabott cenzúrákat. A többségi álláspont az lett, hogy csak a ki nem nyilvánított cenzúrákat lehetséges elengedni a gyóntatónak. A legszigorúbb vélemények szerint - ezt képviseli L. Gerosa6 — egyáltalán nem fér össze a büntetőjog megléte az Egyház üdvözítő missziójával. A revíziós bizott­ság ezt a nézetet nem tartotta elfogadhatónak. Coccopalmerio és Gerosa vélemé­nye közti különbség hangsúlyozásánál azt kell kiemelni, hogy minden büntetés­nek egy helyzet megállapító és nem egy helyzetet létrehozó értéke van. A hatóság csak a tényeket állapítja meg, ami az egyházi közösség hiánya, a közösségből való önkirekesztés. A latae sententiae kiközösítés eredetében sajátosan egyházi büntetés, deklara­tív természetű és célja a gyógyító hatás elérése. A büntető kánoni jogban 2 külön­böző fogalom együtt létezik. Az egyik a teológiai fogalom, ami a Lumen gentium 14. pontjával összhangban van, a kiközösítés normálisan latae sententiae-vú al­kalmazzák, megállapítják benne, hogy végbe ment az Egyház közösségből való önkizárás. A másik fogalom pozitivistább szorosan összefügg a CIC (1917) bün­tetőjogi alapelveivel. A hatályos CIC -ben mindkét fogalom megtalálható. A sze­mély jogainak elismerése kizárja a büntetés diszkrecionális jellegét. Nem lehet a hatóság mérlegelési jogkörébe átengedni a büntetés mértékének a meghatározását. Ugyanakkor elismerik, hogy a büntetés kiszabása és megszüntetése kell, hogy nyilvános eljárással történjen, és ezzel a két fórumot elkülönítik. Másrészt a bünte­tés fogalom egy állapotot jelöl, amit a bűn hozott létre, és igényli a karakterisztiku­san egyházi büntetést a latae sententiae-t Amikor az Egyház a büntetést kiszabja védi az Egyház integritását, szolgálja a közjót. A büntetésnek van egy jelző funk­ciója, mind az egyházi közösség, mind a bűnös számára. A bűnös számára, aki nincs tudatában a viselkedése súlyával. Ez utóbbi indokolja, a bűnbánat szentségé­ben való feloldozás lehetőségét. III. Az Apostoli Penitenciária a hatályos jogi szabályozásban 1. Hatásköre Az Apostoli Penitenciária a hatályos CIC-ben nem szerepel a szentszéki Bíró­ságok közötti felsorolásban. Az általános és a különös bíróságok közötti szokásos különbségtétel szerint az általános bíróságok azok, melyekre az általános (egyete­mes törvények) vonatkoznak, míg a különös bíróságokat a törvénynél alacso­6 Lásd GEROSA, L., Diritto ecclesiale e pastorate, Torino 1991.

Next

/
Thumbnails
Contents