Kánonjog 13. (2011)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A bűn és a bűncselekmény - Két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében - II. rész
10 Erdő Péter 3. A bűncselekmény szubjektív eleme Az CIC ( 1917) 2195. k. 1. §-ának meghatározásában szó van a bűncselekmény szubjektív eleméről is, vagyis arról, hogy a törvény áthágásának „erkölcsileg be- számíthatónak” kell lennie. A jogtudomány hagyományosan megkülönböztette az áthágás erkölcsi beszámíthatóságát az adott cselekedet fizikai beszámíthatóságá- tól. A fizikai beszámíthatóságon azt értették, hogy a törvénysértés oka egy bizonyos személy volt. Az erkölcsi beszámíthatóság viszont feltételezi, hogy valaki emberi cselekedettel (actus humanus), vagyis tudatosan és szabad akarattal okozója a törvény megsértésének7. Ettől az előzménytől eltérően a hatályos CIC közvetett leirása a bűncselekménnyel kapcsolatban nem szól erkölcsi beszámítható- ságról, hanem csak súlyos beszámíthatóságról. Ennek azonban megjelöli a két lehetséges forrását is. Ezek egyike a szándékosság (dolus), másika pedig a gondatlanság (culpa). Ellentétben az CIC (1917) 2200. kánonjának 2. §-ával, amely szerint a külső törvénysértés megtörténte esetén a szándékosságot (a dolust) kell vélelmezni, a hatályos CIC 1321. kánonjának 3. §-a csak azt jelenti ki, hogy „a szabály külső megszegése után a vélelem a beszámíthatóság (imputabilitas) mellett szól”. Ámde ugyanezen kánon 2. §-a szerint a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény büntethetősége korlátozottabb, mint a szándékos áthágásé. Ez pedig azt jelenti, hogy adott esetben nehezebb a büntetés kiszabása, mert a vélelem csupán általában a beszámíthatóság mellett szól, ami viszont adódhat gondatlanságból is. II. A BESZÁMÍTHATÓSÁG SZEREPE ÉS ÉRTELME A BŰNCSELEKMÉNY HATÁLYOS EGYHÁZ JOGI FOGALMÁBAN 1. A beszámíthatóság fogalma az egyházi büntetőjogban Mint említettük, a beszámíthatóság a bűncselekmény lényeges szubjektív eleme. A mai Codex azonban ezt a beszámíthatóságot nem nevezi erkölcsinek. A klasszikus büntetőjogászok állítása szerint, ahhoz, hogy a törvény áthágásának fizikai be- számíthatósága büntetőjogi felelősséggel járjon, szükséges hogy a cselekmény puszta okozásához az elkövető erkölcsi felelőssége jámijon, vagyis a szabad akarat működjön. Tehát a szabad akarat fogalma nélkül sem a beszámíthatóság elmélete, sem maga az egész büntetőjog nem működhet a klasszikus felfogás szerint8. Annak megítéléséhez, hogy a hatályos büntetőjogban követelt beszámíthatóság megegyezik-e a bűn elkövetéséhez szükséges feltételekkel, jelentős segítséget nyújt az enyhítő és mentő körülmények, különösen a köztük felsorolt szubjektív jellegű körülmények vizsgálata. Annyit mindenesetre előrcbocsáthatunk, hogy a bűn fogalmának terjedelme mindenképpen szélesebb, mint a bűncselekményé. A bűn ugyanis nem szükségképpen külső áthágásban áll, és természetesen nem nélkülözhetetlen hozzá sem az állam vagy az egyház előzetes szankcióval ellátott büntető törvénye, sem azok a feltételek, amelyek a külön előzetes szankció nélküli büntethetőséget az 1399. kánon szerint lehetővé teszik, így a törvénysértés külö7 Vö. JONE, H., Geseztbuch des kanonischen Rechtes, III. 372. 8 Erről részletesebben lásd: JÓZWOWICZ, A., L 'imputalabitá penale nella legislazione canonica, Città del Vaticano 2005. 18-21.
