Kánonjog 13. (2011)
JOGGYAKORLAT - Szlávik Antal: Katolikus házasságjog XVI. Benedek pápa. Omnium in mentem kezdetű apostoli levele előtt és után
Joggyakorlat 103 annak lehetőségét, hogy állami hatóság előtt tett kilépési nyilatkozattal formális aktussal el lehetne hagyni az egyházat. Szerintük ez egyedül a hitehagyás egyházi hatóság előtti formális kinyilvánításával vagy más felekezetbe való formális átlépéssel lehetséges.19 Mások viszont azt hangsúlyozzák, hogy ez a belső meggyőződéstől függ, vajon valóban el akarja-e hagyni az egyházat, vagy csak azért teszi mindezt, hogy ne kelljen egyházi adót fizetnie (. Kirchensteuer). Amennyiben az ok pusztán az egyházi adó, akkor nem beszélhetünk formális aktussal való kilépésről.20 21 4. A Törvényszövegek Pápai Tanácsa értelmezési dokumentuma A szerzői vélemények sokrétűségének korlátokat szabott a Törvényszövegek Pápai Tanácsa 2006. március 13-án kelt értelmezési dokumentuma az egyház formális aktussal való elhagyásáról.'1 Eme dokumentum egyértelműen kinyilvánítja, hogy az egyház formális aktussal való elhagyásáról akkor beszélhetünk, ha a katolikus egyházban megkeresztelt vagy oda felvett hívő: 1. belső elhatározással rendelkezik az egyház elhagyását illetően; 2. eme belső elhatározását külsőleg is megvalósítja és kinyilvánítja; 3. az illetékes egyházi elöljáró átveszi tőle ezt a külsőleg kinyilvánított elhatározást. Ez a dokumentum tisztázta azt, hogy az említett ausztriai és németországi gyakorlatias okból tett kilépések még nem feltétlenül azonosak azzal a formális elhagyással, amiről a kánonjogi Kódexben szó van. Ez utóbbinak ugyanis arra kell irányulnia, hogy az illető megszakítsa az egyházzal azt a köteléket (kommunió), amit a közös hit, a szentségek és az egyházkormányzat alkotnak. Ez a dokumentum sem oldotta meg teljesen a felmerült problémát ezért XVI. Benedek pápa 2009. október 26-án kiadta az Omnium in mentem kezdetű apostoli levelét, mellyel a vizsgált három kánonban eltörölte a klauzulát. Összegezve: Az egyház formális aktussal való elhagyása fogalmának nincs tradíciója a kánonjogi történelemben. A törvényhozó azzal a céllal vezette be, hogy akik formális aktussal elhagyták az egyházat ne legyenek kötelezve a kánoni formára, ne legyen érvényben számukra a valláskülönbség akadálya, és ne legyen tiltva számukra a nem katolikus kereszténnyel kötött házasság. De az elmúlt évek gyakorlata megmutatta, hogy ez az új fogalom sok problémát okoz a lelkipásztoroknak. A konkrét esetekben nem könnyű meghatározni a formális aktussal való kilépést teológiai szemszögből, de kánonjogi szempontból sem. Sok probléma merült fel a lelkipásztori munkában és az egyházi bíróságok működésében is. Az ig LŰDICKE. K., Ehereeht. Canones 1055-1165, Essen 1983. 66-67; LÜDIC'KE, H. (Hrsg.), Münsterischer Kommentar zum Codex luris Canonici unter besonderer Beiiicksichtigung der Rechtslage in Deutchland, Österreich und der Schweiz, Essen (Januar 1986), 1086/1-4. Pawluk, T.. Prawo malzenskie, Olsztyn 1984. 189. 20 CORRECO, E., Dimettersi dalla Chiesa per ragioni ßscali, in Apollinaris 55 (1982) 461-502. AZNAR, J.F., Nuevo Derecho Matrimonial Canonico (Bibliotheca Salamanticensis, Estudios 60), Salamanca 1985. 236-237. 21 Pontificio Consilium de Legum Textibus Interpretandis, Actus formalis defectionis ab Ecclesia catholica (13 mart. 2006), in http://www.vatican.va/roman_curia/pontifical_councils/ intrptxEdocuments/rc_pc_intrptxt_doc_200603 l3_actus-formalis_it.html
