Kánonjog 13. (2011)
JOGGYAKORLAT - Szlávik Antal: Katolikus házasságjog XVI. Benedek pápa. Omnium in mentem kezdetű apostoli levele előtt és után
102 Joggyakorlat rejlik, hogy az illető nyilatkozatot tesz a katolikus egyházi hatóság előtt vagy nyilatkozatot tesz állami közjegyző előtt, és ezt a hivatalos iratot kézbesítik az illetékes egyházi hatósághoz.14 L. Chiappetta szerint az egyház formális aktussal történő elhagyásának számít: 1) a katolikus hit elhagyása írott vagy szóbeli nyilatkozattal, amennyiben e nyilatkozat nyilvános jelleggel bírt, illetve egyértelmű, hogy a megkövetelt jelleg a körülményekből kikövetkeztethető; 2) a hitehagyás, a eretnekség és a szakadás, melyekhez nem fér kétség; 3) tagság nem keresztény vagy nem katolikus egyházi közösségben; 4) ateista ideológiához vagy mozgalomhoz való tartozás, vagy a katolikus hittel való nyílt szembenállás.15 * Erdő Péter azt vallja, hogy Magyarországon csak hivatalos egyházi szerv előtt bizonyítható formában kinyilvánított kilépési szándék, illetve a más vallási közösségbe való átlépés minősíthető biztosan az egyházból formális aktussal való távozásnak.10 Stanislav Zvolensky szerint, ha nem a saját ordinárius vagy plébános előtt történt a kilépés, még ha egyházi szerv küld is igazolást a kilépésről, a saját ordináriusnak vagy plébánosnak nem szabad beírnia a kereszteltek anyakönyve megjegyzések rovatába a kilépést tényét mindaddig, amíg az illetőt be nem hívatta, és személyesen meg nem győződött a kilépés szabad és tudatos szándékáról.17 3. Formális aktussal való kilépés Ausztriában és Németországban Németországban és Ausztriában előfordul, hogy egyesek világi hatóságok előtt lépnek ki formális aktussal az egyházból. Mindez abból az okból történik, hogy ezekben az országokban az állam nyilvántartja a polgárok vallási hovatartozását, és - az egyház és állam közötti megegyezés alapján - a foglalkozásban levőktől automatikusan levonja az egyházi adót, és továbbítja az egyháznak. Azok a katolikusok, akik nem akarnak egyházi adót fizetni, ezt úgy érhetik el, hogy az állami szerv előtt írásbeli nyilatkozatot tesznek a katolikus egyházból való kilépésről. Ezeket a nyilatkozatokat továbbítják a területileg illetékes egyházmegyéknek, melyek értesítést küldenek a kilépésről a keresztelés helyének plébániájára (esetleg Magyarországra is) a kereszteltek anyakönyvébe való bejegyzés végett. Több, német nyelvterületen élő szerző szerint az ilyen nyilatkozat az egyház előtt is formális aktussal való kilépésnek számít.18 Vannak szerzők, akik határozottan tagadják 14 PRADER, J., La legislazione matrimoniale latina e orientale. Problemi interecclesiali interconfessionali e interreligiosi, Roma 1993. 82-83. 15 CHIAPPETTA, II matrimonio nella nuova legislazione canonica e concordataria, Roma 1990. 146. 1,1 Az Egyházi Törvénykönyv (a Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerkesztette, fordította és a magyarázatot írta Erdő P.), Budapest 2001.4 749. 17 Vö. ZVOLENSKY, S, Formáim’ odpad od kalolickej viery v legislative latinskej Cirkvi (prednáska dna 26. augusta 2008 na XIV. sympóziu kánonického práva v Spisskej Kapitale). 18 PR1METSHOFER, B„ Die Eheschließung, in, LISTL, J. - MÜLLER, H. - SCHMITZ, II. (Hrsg.), Handbuch des katholischen Kirchenrechts, Regensburg 1983. 788-789. HEIMERL, H. - PRF.E, H., Kirchenrecht. Allgemeine Normen und Eherecht, Wien - New York 1983. 244. GRADAUER, P., Kirchenaustritt und seine Folgen, in Theologisch-praktische Quartalschrift 132 (1984) 64-75.
