Kánonjog 12. (2010)

TANULMÁNYOK - Varga Lajos: A történeti levéltár és szerepe az egyházmegye életében

KÁNONJOG 12 (2010) 7-16.

TANULMÁNYOK

VARGA Lajos

A TÖRTÉNETI LEVÉLTÁR ÉS SZEREPE AZ EGYHÁZMEGYE ÉLETÉBEN

I. Az ARCHÍVUM SZÓ JELENTÉSE, AZ IRATOK MEGŐRZÉSÉNEK ÉRTELME; II. A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE; III. A JELENLEGI EGYHÁZI LEVÉLTÁRI RENDSZER KIALAKULÁSA; IV. SZABÁLYOZÁS A HATÁLYOS Egyházi Törvénykönyvtől kezdve; V. A levéltár használata

A jelen értekezés elsősorban a levéltári anyagról, másodsorban a levéltári intézményről szól. Azt akarja bemutatni, hogy milyen jelentőséggel bír az egyház életében a történeti levéltár és az abban őrzött történeti értékű anyag. A levéltár létrejöttéhez iratképző szervre vagy személyre van szükség. Mivel a katolikus egyház különböző intézményei (egyházmegyék, plébániák, a megszentelt élet intézményei) rendelkeznek iratképzéssel, ezért irattáruk is van, amelyekben őrzött iratok bizonyos idő után levéltári anyaggá válik. A hivatali életben már egyáltalán nem vagy csak a kevéssé használt iratokat szoktuk a levéltárban elhelyezni. A levéltárban intézmények vagy magánszemélyek iratanyagát őrizzük. Az egyházi levéltárakban különös figyelemmel vagyunk az egyházi személyek maradandó értékű iratanyagára, vagy arra az irathagyatékra, mely olyan személyektől származik, akik az egyház életében jelentős szerepet játszottak.

I. AZ ARCHIVUM SZÓ JELENTÉSE, AZ IRATOK MEGŐRZÉSÉNEK ÉRTELME

Az archivum (levéltár) szót a latin arca (biztos hely: szekrény, láda)1 és a görög arkhé (államhivatal, kormány) szavakból származtatják, melyek a sokoldalú archivum fogalom lényegét jelölik. Az arca szónak sajátos keresztény értelme is van.1 2 Az ősegyházban ez a kifejezés jelölte többek között azt a helyet, ahol az evangéliumot őrizték, sőt bizonyos esetekben az eucharisztia őrzésének helyét is jelölte. Valójában egy ládáról van szó, melyben pénzt és iratokat egyaránt lehet tartani. A levéltári gyakorlatban az archivum olyan helyet jelöl, ahol a jogi, politi1 PECZ V. (szerk.), Ókori lexikon, I. Budapest 1902. 200, 202-206. Lexikon für Theologie und Kirche. I. Freiburg 1957. 826. Palazzini, P., Dictionarium morale et canonicum I. Romae 1962. 95.

2 LAAG, H. VON, Kleines Wörterbuch der frühchristlichen Kunst und Archäologie. Mit einem Anhang altgriechischer Fachwörter und 100 Abbildungen. Stuttgart 1990. 29.