Kánonjog 12. (2010)

TANULMÁNYOK - Varga Lajos: A történeti levéltár és szerepe az egyházmegye életében

8

Varga Lajos

kai vagy más szempontból jelentős iratokat őrzik. A szó egyházi használata valamilyen egyházi szerv történeti értékű iratainak együttesét vagy őrzési helyét, tehát magát a levéltári intézményt is jelöli. A gondozás, a megőrzés pontosan azért vált fontossá, mert egy-egy irat meghatározott feltételek mellett jogot biztosít annak, akinek vagy akiknek a javára az okmányt kiállították. A nem jogi természetű iratokat, melyek a középkorban élesen elváltak az oklevelektől, missilis (magánlevél) néven említik.3 Ugyanakkor viszont teljes jogi hatállyal bíró irat sem feltétlenül minősül oklevélnek, ha nem felel meg azoknak a kritériumoknak, melyek az oklevél fogalmához tartoznak.4 A pápai levelek (litterae, epistolae) és a pápai encikli- kák nem esnek a tulajdonképpeni pápai oklevelek fogalma alá. Az oklevélnek a humanizmus óta használt neve: diploma. Erre a megnevezésre utal a történelem egyik segédtudománya a diplomatica. A történelem tudományának fejlődésével fontossá váltak azok a dokumentumok, melyek a történelemírás forrásaként szolgálnak. Ezt megelőzően inkább jogforrásként használták őket. Azok az írások, melyekkel nem jogokat akartak biztosítani, hanem az írás által valamilyen információt, tényt közöltek, szintén fontosak egyháztani szempontból is, hiszen azt tükrözik, hogy az Egyház egy-egy történelmi időszakban hogyan értelmezte önmagát. Főként a történeti szemponthoz kapcsolódik a levéltártudomány egyik fogalma, az „értékesítés”, mely nem az iratok eladását, pénzzé tevését jelenti, hanem a bennük lévő információ különböző célú felhasználását.5 Az értékesítésnek annyi fajtája van, ahány célra használják fel a levéltári anyagot és a benne lévő információs értékű adatokat.

II. A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE

A levéltári élet kezdetét a következő, Krisztus előtt II. évezredből való leletek jelzik: a Mári leletek Mezopotámiában6, leletek Tell-El-Amarnában (amarnai levelek) Egyiptomban és Kis-Ázsiában: Pylus-ban.7 Ezek a leletek igazolják a kharto- vagy a grammatophülakion (irat őrzésére való hely) létét. Ezen leletek közül az amarnai és a Mári levelek kapcsolatban vannak a biblikus történelemmel (historia sacra).8 Az őrzés helye gyakran kötődött szent helyekhez (Athénben a Metroon, Rómában Saturnus-templom). A Metroon az istenek anyjának, Rhea Cybelének a temploma volt Athén piacán, Apolló temploma és a tanácsház között,

3 SZENTPÉTERY I., Magyar oklevéltan, 1.3. BÁN P. (szerk.), Magyar történelmi fogalomtár, ti. Budapest 1989. 40-41.

4 FEJÉRPATAKY L. - ÁLDÁSY a., Pápai oklevéltan, Budapesrtl926. 5.

5 Ezt a kifejezést természetesen a különböző római dokumentumok is használják. Olaszul a „valorizzazione” kifejezéssel illetik. A szó magyar fordítása „értékesítés” félreértésre adhat okot, az anyagi értelemben vett értékesítés miatt. EMBER Gy., Levéltári terminológiai lexikon, Budapest 1982. 257.

6 OPPENHEIM, a. L., Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja, Budapest 1982. 128. A Mári levelek jelentőségük miatt sok helyen előfordulnak.

7 Ókori lexikon, 11/2. 612.

8 Ezek jelentőségét ld. Katolikus lexikon, I. Budapest 1993. 208. HERMANN, S., Geschichte Israels in altestamentUcher Zeit, Berlin 1985. 35, 39. HAAG, H., Bibliai lexikon, Budapest 1989.1160.