Kánonjog 12. (2010)

KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: A szolgálat gyakorlásától való időleges eltiltás lehetőségei

Közlemények

73

eljárás megindítását tartja szükségesnek. Más vélemények (pl. Griffin27, Beal28) szerint, mivel az „eljárás bármely szakaszában” ki lehet szabni ilyen óvintézkedést, ezt úgy kell értelmezni, hogy ezt az intézkedést az ordinárius bármikor meghozhatja attól kezdve, hogy tudomást szerez a tettről, egészen addig, amíg formális aktussal az ügyet be nem zárják, ha úgy érzi, hogy a botrányok megelőzése, a tanúk szabadságának védelme vagy az igazságszolgáltatás menetének biztosítása érdekében erre szükség van.

Az a magyarázati elv, hogy az 1722-es kánon a büntetőeljárásról szóló kánonok között van, és ezért kellene úgy értelmezni, hogy csak a megidézés után, és csak a büntetőeljárás esetén alkalmazható, megdőlni látszik, ha végignézzük a kánon szövegének alakulását. Az 1722. kánon elődje, a CIC (1917) Cann. 1956-1957 szintén a büntetőeljárás megindításáról szóló kánonok után következtek. Az 1958-as kánon29 azt írta, hogy ezeket az intézkedéseket csak akkor lehetett alkalmazni, ha a vádlottat megidézték és makacsnak bizonyult, akár az első megidézése, akár az eljárás megindítása, akár az eljárás folyamán. A Codex revíziója során kifejtették, hogy egy ilyen tartalmú kánonnak valahol helyet kell kapnia az Egyházi Törvénykönyvben.30 Ezek után a kánont ugyanoda helyezték, ahol a CIC (1917)-ben volt, majd így maradt a 1980-as31, az 1982-cs32 sémában, valamint a végleges szövegben is.33 A hatályos CIC-ben szereplő törvények értelmezésénél a 17. kánon alapján a párhuzamos helyeket is figyelembe kell venni. Ennél az előírásnál párhuzamos helyként megemlíthető az 1990-es CCEO, hiszen ha valóban olyan joghézag lenne a CIC-ben, ami miatt esetleg a törvényt magyarázni vagy módosítani kellene, akkor a törvényhozó ezt a CCEO-ban megtehette volna, de nem tette meg, mint pl. a CIC 1742. kánon 2. §-a és a CCEO 1391-es kánon 1. §-a esetén, ahol a plébánosi áthelyezéssel kapcsolatos megbeszélésekre kijelölt személyekről van szó. Nem változott a szöveg, a CCEO, az 1473. kánonjában-kisebb stilisztikai változásokkal —ugyanaz található, mint a

27 GRIFFIN, B. F., Imposition of Administrative Leave Against an Accused, Canon 1722, in ESPELAGE, J. A. (ed) CLSA Advisory Opinions 1984-1993 (2002) 103-108.

28 BEAL, J. P., Administrative Leave: Canon 1722 Revisited, in Studia Canonica 27 (1993) 293-320.

29 CIC (1917) Can. 1958 - Decreta de quibus in can. 1956, 1957 fern nequeunt, nisi reo citato et comparente vel contumaci, sive post primam eius auditionem seu constitutum, sive postea in decursu processus; et contra eadem non datur iuris remedium.

30 Animadvertenda: Consultores votum fecemnt ut in alia parte Codicis hec norma inseratur: Ad scandala praevenienda, ad testium libertatem protegendam, ad iustitiae cursum tutandum, potest Ordinarius, audito promotore iustitiae et citato ipso accusato, in quolibet processus stadio accusatum a sacro ministerio vel ab aliquo officio vel munere ecclesiastico arcere, ei imponere vel interdicere commorationem in aliquo loco vel territorio, vel etiam publicam sanrae Synaxix participationem prohibere; quae omnia, causa cessante, sunt revocanda, eaque ipso iure finem habent, cessante processu criminali. PONTIFICIA COMISSIO CODICI IURIS CANONICI RECOGNOSCENDO, Schema canonum de mondo procedendi pro tutela iurium seu de processibus, Typis Poliglottis Vaticanis 1976. 90.

31 PONTIFICIA COMISSIO CODICI lURIS CANONICI RECOGNOSCENDO, Schema iuris canonici: schema Paribus Commissionis reservatum, Città del Vaticano 1980. Can. 1678.

32 Pontificia Comissio Codici Iuris Canonici Recognoscendo, Codex iuris canonici: schema novissimum. Typis Polglottis Vaticanis, 1982. Can. 1726.

33 BEAL, J. P., Administrative Leave, 307.