Kánonjog 12. (2010)
JOGGYAKORLAT - Szlávik Antal: A feltételes házassági beleegyezés lehetősége és határai jogrendközi viszonylatban
118 Joggyakorlat Reina, O. Giacchi, J. Mans, D. Staffa, M. F. Pompedda, E. Da vino.12 Tehát szerintük a Crebrae allatae MP 83. kán.-jában a contrahi nequit kifejezés azt jelentette: contrahi valide nequit, de ettől függetlenül is minden házasságot, amit feltétellel kötöttek meg érvénytelennek kell tartani. Az apostoli Szentszék joggyakorlata a vizsgált jogszabályban a feltételes házasság megkötésének lehetőségét ad liceitatem értelmezte, tehát a contrahi nequit kifejezést egyszerű tilalomnak tekintette.13 IV. A FELTÉTELLEL KÖTÖTT HÁZASSÁG A HATÁLYOS JOGBAN Az új Egyházi Törvénykönyvben az 1102. kán. szabályozza a feltétellel kötött házasságot. Ez a latin jogszabály kimondja: 1. § - Jövőre vonatkozó feltétellel érvényes házasságot kötni nem lehet. 2. § - Múltra vagy jelenre vonatkozó feltétellel kötött házasság attól függően érvényes vagy sem, hogy az, ami feltétel tárgya, létezik-e vagy sem. Eszerint amennyiben a latin egyházban valaki jövőre vonatkozó bármilyen feltétellel kötné meg házasságát, az a házasság egészen biztosan érvénytelen lenne a hiányos beleegyezés miatt az akarat részéről. A jövőre vonatkozó feltétel érvénytelenné teszi a házasságot. A házasság ilyen esetben akkor is érvénytelen, ha a feltétel később megvalósul. A múltra vagy jelenre vonatkozó feltétellel kötött házasságkötés lehetséges, az ilyen feltétel nem rontja le a házasság érvényességét önmagában. A házasság akkor érvényes, ha feltétel a házasság pillanatában teljesült, és érvénytelen, amennyiben n em teljesült. Az 1102. kán.-nak van 3. §-a is, amely kimondja: Olyan feltételt azonban, amelyről a 2. §-ban van szó, csakis a helyi Ordinárius írott engedélyével szabad 12 Vö. MÖRSDORF, K., Lehrbuch des Kirchenrechts, II. München-Padernborn-Wien 1967. 236. Del GiudiCE, V., Appunti circa il can. 1092 dei Codey luris Canonico, in II diritto ecclesiastico 66 (1955) 11. GALASSI, I., Il matrimonio condizionato nel diritto canonico orientale secondo la nuova disciplina, in Ephemerides Iuris Canonici 6 (1950) 231-238. DOSSETTI, G., La formazione progressiva del negozio nel matrimonio canonico (Contributo alla dottrina degli sponsali e dei matrimonio condizionale), Bologna 1954. 129. De LA HERA, A., Acerca de la condición en el matrimonio canonico, in Ius Canonicum 23 (1972) 451-467. FORNÉS, J., EI consentimiento matrimonial y la condición «si proles nascetur» (consideraciones en torno al error, condición y dolo), in Ius Canonicum 34 (1977) 255-294. LlamazareS, D., Condición y matrimonio en el Derecho Canonico, León 1976. 212. REINA, V., El consentimiento matrimonia!, Barcelona 1974. 202-203. GIACCHI, O., II consenso nel matrimonio canonico, Milano 1968. 265; MANS, J., El consentimiento matrimonial, Barcelona 1956. 256. STAFFA, D„ De conditione contra matrimonii substantiam, Romae 1955. 33, nt. 56. POMPEDDA, M.F., Il consenso matrimoniale, in II matrimonio nel nuovo Codice di Diritto canonico, Padova 1984. 81-82. Davino, E., II consenso matrimoniale canonico condizionato, con particolare riferimento alle condizioni «de praeterito et de praesenti», in II consenso matrimoniale condizionato. Dottrina e giurisprudenza rotale recente, Città del Vaticano 1993. 43-44. 13 Vö. Prader, J., La legislazione matrimoniale latina e orientale, Roma 1993. 44. PRADER, J., Ii matrimonio Oriente e in Occidente (Kanonika 1), Roma 1992. 189-190. ROBITAILLE, L. A., Conditioned Consent: Natural Law and Human Positive Law, in Studia Canonica 26 (1992) 105-106. GEFABEL, P., II matrimonio condizionato durante la codificazione Pio Benedettina. Fonte del c. 826 CCEO, in Ius Ecclesiae 1 (1995) 586-587.
