Kánonjog 12. (2010)
TANULMÁNYOK - Varga Lajos: A történeti levéltár és szerepe az egyházmegye életében
A TÖRTÉNETI LEVÉLTÁR ÉS SZEREPE AZ EGYHÁZMEGYE ÉLETÉBEN 9 melyben az állami levéltárat egy arra rendelt közszolga őrizte.9 Nemcsak a biztonság, hanem a magasabb fokon megőrzött béke is motiválta a megőrzésnek ezt a helyét. Az agyagtáblák és a papiruszok diplomatikai-politikai jelentőséggel bírtak, de sokszor a kereskedelemmel, pénzügyekkel kapcsolatos feljegyzéseket is tartalmazták. A törvényeket gyakran feliratos formában őrizték meg. Ezen Hammurabi esetében diorit kőbe vésett törvényről van szó.10 11 12 13 Fontosabb iratot a kereszténységben is szokás volt kőbe vésve is megörökíteni (pl. búcsúkiváltság). Némely templomunkban ilyen okiratok mind a mai napig láthatók. Ilyen esetről hallunk a dekalogust (tízparancsolat) illetően az Ószövetségben, melyet kőtáblára véstek és a frigyládába helyezték. Már ezek a kezdetek is világosan mutatják, hogy az akaratnyilvánító iratok (parancsoló, rendelkező, megegyező) természetű írás milyen szoros kapcsolatban van a levéltárral. Ezek között is milyen fontos szerepet játszik a törvény, melynek sajátos keresztény értelme is kialakult.11 Ezen felül a jogbiztosító és kegyelemnyilvánító iratok is nagy fontosságra tettek szert. A fejlődés másik vonalát a hatóságok iratainak megőrzése jelentette. Közbülső fonnát képezett a késő-római Egyiptomban a bibliofileké egktészeon (birtokjoggal kapcsolatos könyvek tára) és ide tartozik a területi egységgel kapcsolatos levéltár. Rómában ennek megfelelően a hivatalokban naplót vezettek (commentarii). Ezek alapozták meg a további fejlődést. A római császár hivatala határozta meg a stílust. A rómaiak az irattárra a tabularium12 kifejezést használták. Rómában eredetileg a leghozzáférhetőbb közhelyeken függesztették ki a törvényeket, a tanácshatározatokat (senatus consultum) és a szerződéseket (foedera). Szükségesnek látszott azonban az iratok megőrzése is. Erre a célra állították fel a Capitoliumon az irattárat a foedera (szerződések) megőrzésére, majd a Satumus-templomban helyezték el az okiratokat, ahol az aerarium (államkincstár) is volt az összes pénzügyi iratokkal és számadásokkal.b A középkorban az egyház közvetítésével vették át a római hivatalok levéltári gyakorlatát. Az iratok őrzésének helye a templomhoz tartozó kincstár volt, ahol az egyházi és világi gyakorlat szerint nemcsak az értéktárgyakat, hanem a különböző iratokat is őrizték. A székeskáptalani levéltárak egészen a legutóbbi időkig a székesegyházban nyertek elhelyezést. Itt őrizték a kultuszhoz szükséges tárgyakat és a könyveket is. Sokszor civilek is ilyen egyházi levéltárban helyezték el saját irataikat. Ennek ősi formáit a házegyházaknál és a vatikáni levéltárban találjuk. Ez a 3. századra megy vissza. Elsőként Cornelius (251-253) leveleit ismerjük. A 4. szá9 Ókori lexikon, II/l. 82. 10 Hammurabi törvényei (forci. Kmoskó M.), Kolozsvár 1911. A törvény szövegét tartalmazó re- liefes kőtömb képét 1. p. 3. 11 ERDŐ P., Az élő egyház joga. Tanulmányok a hatályos kánonjog köréből, Budapest 2006. A le.X fogalmát történeti vonatkozásokban is tárgyalja, vő. Erdő P., A "lex" szó jelentése az ókori kánonjogban (Hl-Vll. század), in ERDŐ P., Az élő egyház joga, 53-72. 12 A tabula táblát, sorozatot, sort, lajstromot jelent. A fogalom a történelem folyamán jogi értelmet is nyert: tabula judiciaria a törvényszéket jelenti; a tabula magnatum a főrendi táblát jelenti. 13 Rómában Kr. e. 78-ban Q. Lutatius Catulus consul létesítette a Tabularium nevű levéltárépületet, melynek a Forum felőli oldalán oszlopcsarnok is volt. A már említett Szaturnusz templom még a királyok idejéből való. A Fórumot környező templomok közé tartozik. Ókori lexikon, II/2. 652, 912. Katolikus Lexikon, VII. Budapest 2002.
