Kánonjog 12. (2010)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A papságra készülők alkalmassága és alkalmasságuk bizonyítása

46 KUMINETZ GÉZA A pszichológiai szakembernek nemcsak az a feladata, hogy elvégezze a vizsgá­latait, hanem arra is megkérhetik, hogy segítse a jelölteket önmaguk megismerésé­ben, a papi hivatásra való alkalmasságuk felismerésében, tehát hivatásuk tisztázá­sában. Szakmai véleményét csakis ajelölt előzetes és írásban adott beleegyezésé­vel hozhatja az elöljáróság tudtára. Ennek a szakvéleménynek nagy vonalakban azt kell tartalmaznia, hogy ajelölt részéről az elöljárók „milyen személyiségtípus­sal állnak szemben, valamint azokat a problémákat, amelyekkel ajelölt küzd vagy meg kell küzdenie. Azt is fejtse ki, hogy megítélése és illetékességi köre alapján előreláthatólag milyen lehetőségei vannak a jelölt személyiségfejlődésének. Ha pedig szükségesnek véli a pszichológusi segítségnyújtást, tegyen javaslatot annak mikéntjére”.41 Ugyancsak meg kell mondania az ilyen szakvéleménynek azt, hogy a jelölt kellően érett-e pszichológiailag, nincs-e valamilyen pszichopatológiai problémája, illetve homoszexuális hajlama. Ha ennek közléséhez ajelölt vagy a jelentkező nem járulna hozzá, akkor nem lehetne eleget tenni a kánoni normáknak és az In continuitá utasítás előírásainak.42 43 Ebben az esetben az elöljáróknak nem marad más, mint a képzés és az alkalmasságról való meggyőződés hagyományos formáihoz való folyamodás, minthogy senki sem kényszeríthető arra, hogy alá­vesse magát egy ilyen vizsgálatnak4j Mindenesetre, ha ezeknek a hagyományos formáknak az alkalmazása nem hozná meg a kivánt bizonyosságot az alkalmas­ságról,44 úgy az együttműködés megtagadása is eleme ennek az ítélethozatalnak. És ha épp emiatt fontos ismeretek maradnának homályban — tehát nem az az eluta­sítás közvetlen oka, hogy elutasította a jelölt a vizsgálatnak való alávetést45 - úgy nem szabad a jelöltet a rendek vételére bocsátani.46 2. A homoszexualitás problémája a papképzésben Sajátos problémát jelent az egészséges férfi személyiség kialakulásában és a férfi identitás kérdésében a homoszexualitás problémája. Ennek a kérdésnek szen­telt figyelmet a Szentszék több okirata, legutóbb az In continuitá kezdetű instruk­ció 2005-ben. Erre emiatt térünk ki részletesebben, Giuseppe Versaldi és Gianfranco Ghirlanda útmutatásai szerint, ennek az instrukciónak pszichológiai és kánonjogi implikációira. A probléma megoldásához először is meg kell határoznunk a homoszexualitás fogalmát a keresztény antropológiai alapon tájékozódó pszichológia szerint. Rög­41 Vő. KATOLIKUS NEVELÉS Kongregáció, Irányelvek pszichológiai szakemberek igénybevételé­hez111-112. 42 Vö. GHIRLANDA, G., Aspetti canonici deU'Istr. In continuitá del 4 novembre 2005, 435. 43 Vö. MarCOZZI, V., Autorità e interioritá nell'esame, 51. 44 Ilyen hagyományos formának minősül a jelölt megfigyelése a) játék közben (szerény, bcsületes, nagylelkű, vagy ezek ellentéte), b) engedelmességében (készséges, tanulékony, engedé­keny, vagy ezek ellentéte), c) tudásvágyában (ép vagy beteges) d) odaadásában (őszinte, spontán) e) érzelmi kapcsolataiban (barátságok partikularizmusok nélkül vagy túlságosan függő). Vö. MARCOZZI, V., Autorità e interioritá nell'esame, 52. 45 Vö. PERLASCA, A., La tutela giuridica de! diritto, 430. 46 Vö. GHIRLANDA, G., Aspetti canonici dell'Istr. In continuitá del 4 novembre 2005, 444-445.

Next

/
Thumbnails
Contents