Kánonjog 12. (2010)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A papságra készülők alkalmassága és alkalmasságuk bizonyítása

A PAPSÁGRA KÉSZÜLŐK ALKALMASSÁGA ÉS ALKALMASSÁGUK BIZONYÍTÁSA 43

Amennyiben a papnevelés ideje alatt a növendék még ilyen szakember segítsége mellett sem lesz képes úrrá lenni problémáján, azaz, hogy „szembenézzen súlyosan éretlen tulajdonságaival28(erős érzelmi függés, kapcsolataiban a szabadság jelentékeny hiánya, szélsőségesen merev gondolkodásmód, megbízhatatlanság, bizonytalan szexuális identitás, mélyen gyökerező homoszexuális hajlamok, stb.)”,29akkor ajelölt felkészülését a szent szolgálatra meg kell szakítani. Ugyancsak ide sorolandók a döntési képtelenség, állhatatlanság a munkában, vállalt kötelezettségekben, emberi kapcsolatokban, az idegrendszer gyengesége, képtelenség arra, hogy kudarc esetén ne forduljon vigaszért az alkoholhoz, droghoz.30 31 Mindez átmeneti vagy végleges elbocsátását jelenti a papnövendékek közül.

a. A pszichológiai vizsgálatok és a magánszféra tiszteletben tartása

Magánszférán a személy legbelső rétegét, sőt, a személyiség központját, annak gondolatait, érzéseit, vágyait, hajlamait, készségeit, emlékeit értjük, röviden titkait, amit az ember nem közöl másokkal, legfeljebb csak azokkal, akikkel bizalmas viszonyban van. Vagy amelyek közlését egyfajta szemérem, szégyenérzet gátolja/1 Ennek a titoknak a felfedése veszélybe sodorhatja az illető jó hírét, becsületét, sőt, önmaga számára is elviselhetetlen lehet az ilyen ismerettel való szembesítés. Ezért ennek megsértése az emberi méltóság súlyos megsértésének bizonyul.32 33 E magánszféra jogvédelmet kíván, s ide tartozik a gyónási titok, a hivatali titok megtartásának kötelezettsége, az egészségi állapotra vonatkozó adatok védelme; ugyancsak ide tartozik a gyóntató és lelkivezető szabad megválasztásának joga, valamint a levéltitok és általában a személyes adatok védelme/3 A pszichológiai és orvosi vizsgálatok elsősorban az egészségi állapot pontos kikutatására irányulnak, s érintik az én legbelső titkát, ezért egyrészt a vizsgálatok lefolytatásához az alany beleegyezése szükséges, másrészt illetéktelen személyek kezébe az ilyen adatok nem kerülhetnek.

28 Pszichésen akkor kellően érett egy személy, ha önmagát önállóan, szabadon és felelősen irányítja értelme és akarata segítségével (ez nem zárja ki az intuíciót). Nincs törés értelmi, érzelmi és akarati aktivitásában, ezek a képességei harmonikusan illeszkednek egymásra. Pszichikailag éretlen az a személy, aki engedi, hogy az alsóbb és a psziché vak képességei vezessék (hajlamok, tudatalatti, érzelmek, érzések, stb.). A felsőbb pszichikai képességek (intellektus és akarat), midőn irányítják az alsóbbrendűeket, inspiráló erőt és motivációt kaphatnak vagy etikai elvekből és magasabb eszményekből, vagy hangulati tényezőktől. Az előbbi esetben a viselkedés erkölcsileg jó, míg a második esetben kifogásolható vagy erkölcstelen. Az előbbi viselkedés mindig magába foglal valamilyen szintű érettséget, míg a második nem mindig. Pszichikai érettségről akkor is beszélhetünk tehát, amikor az egyén téves vagy rossz motivációk miatt határozza el magát. A szent és a hős pszichikailag érett személyiségek. Vő. MaRCOZZI, V., Autorità e interioritá neU'esame, 45-46.

29 Vő. KATOLIKUS NEVELÉS Kongregáció, Irányelvek pszichológiai szakemberek igénybevételéhez, 108.

30 Vö. PERLASCA, A., La tutela giuridica del, 420.

31 Vö. MARCOZZI, V., Autorità e interioritá nell’esame, 50.

32 Vö. MARCOZZI, V., Indagini psicologiche e diritti della persona, in La Civiltá Cattolica 121 (1976) 547; CAUTERUCCIO, A., Il diritto alla buona fama ed alla intimità. Analisi e commento del canone 220, in Comentarium pro Religiosis et Missionariis 73 (1992) 60-62.

33 Vö. CAUTERUCCIO, A., II diritto alia buona Járna ed alla intimità, 68-70.