Kánonjog 12. (2010)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A papságra készülők alkalmassága és alkalmasságuk bizonyítása
42 KU MIN ETZ GÉZA ső személynek kell lennie, azaz ő sem válik tagjává a papnevelő testületnek. Ha szükségesnek ítéli a papnevelő testület az ilyen vizsgálatot, úgy azt a szakember akkor végezheti, ha ehhez megkapta ajelölt előzetes és szabad beleegyezését azután, hogy őt tájékoztatták a vizsgálat mikéntjéről és céljáról. A szakember ezután elbeszélgethet a jelölttel, vagy tesztet írathat vele. A papnevelés során pszichológus szakember esetleges igénybe vétele a jelöltek hivatásbeli kísérését, önismeretében való elmélyedését, problémáival való szembenézést hivatott szolgálni. Ezáltal hatékonyabb lesz a szent szolgálatra való felkészülése és felkészültsége. Természetesen az „elérhető keresztény és hivatásbeli érettség (...) sohasem lesz problémáktól és feszültségektől mentes. Ezek a problémák és feszültségek pedig belső önfegyelmet, áldozatos lelkületet, a gondok és a kereszt elfogadását, valamint a kegyelem pótolhatatlan segítségére való ráhagyat- kozást igénylik”.22 23 A pszichológus módszeréhez tartozik a diagnosztikus teszt, a strukturált interjú, a különféle pszichoterápiák, melyeknek célja lehet valamely szakmára való alkalmasság megállapítása, a különböző hajlamok megállapítása, az intelligencia szintjének megállapítása, illetve a személyiség struktúrájának, a személyiség rejtett mozgatórugóinak megállapítása, a személyiség patológiai vonásainak, kóros ferdüléseinek feltérképezése, röviden a személyiség mélyének, az intimszférának a feltárása.24 Ezzel szemben a lelki vezetés olyan hitbeni segítség- nyújtás, hogy az illető maga igazabbá váljon, vagyis szentebbé váljon, megtanulva magát alárendelni az isteni Gondviselésnek, megtanulva felismerni és elfogadni Isten akaratát. E két személyiségformáló tényező, a pszichológusi tanácsadás és a lelkivezetés nem függetlenek egymástól, hiszen ugyanarra a személyre kívánnak hatást gyakorolni, éspedig érettebbé tenni azt, csak más módszerekkel és más kompetenciákkal. A pszichológia alkalmazása segítő tudomány tehát a papságra készülők felkészülésében, vagyis nem a lelki képzés alternatívája.24 Mindegyik szakembernek kellően ismernie kell a másik tevékenységének a célját, illetve a saját illetékességének határait. Előfordulhat az is, hogy egy és ugyanazon személyben egyesülhet e két funkció, ám ilyenkor kettős viselkedésmódot kell tudni alkalmaznia a lelkivezetett és pszichológusként kísért személlyel szemben. Ez azonban különleges képességet kíván, ezért célszerűbb, ha valamely szemináriumban külső pszichológus vagy pszichológusok állnak rendelkezésre, akik nem végeznek lelki vezetést, de tudják, hogy mikor és mivel irányítsák kezeltjüket lelkivezetés végett a lelki igazgatóhoz.25 A pszichológus dolga tehát nem az, hogy megállapítsa ajelölt hivatásának hitelességét,26 ám az már az illetékességébe tartozik, hogy az akadályait, illetve azokat a zavarokat megállapítsa, melyek alkalmatlanná teszik a jelölt személyiségét a szent rend gyakorlására.27 22 Vö. KATOLIKUS Nevelés Kongregáció, Irányelvek pszichológiai szakemberek igénybevételéhez, 108. 23 Vö. GhirLANDA, G., Aspetti canonici dell'Istr. In continuitá del 4 novembre 2005, in Periodica 95 (2006) 424. 24 Vö. PERLASCA, A., La tutela giuridica del diritto all'intimité negli esami psicologici dei candidati al seminario e agli Ordini sacri, in Quaderni di Diritto Ecclesiale 18 (2005) 418. 25 Vö. GHIRLANDA, G., Aspetti canonici dell'Istr. In continuitá del 4 novembre 2005, 426-427. 26 Vö. PERLASCA, A., La tutela giuridica del diritto, 418. 27 Vö. GHIRLANDA, G., Aspetti canonici dell'Istr. In continuitá de! 4 novembre 2005, 428.
