Kánonjog 12. (2010)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A papságra készülők alkalmassága és alkalmasságuk bizonyítása

42 KU MIN ETZ GÉZA ső személynek kell lennie, azaz ő sem válik tagjává a papnevelő testületnek. Ha szükségesnek ítéli a papnevelő testület az ilyen vizsgálatot, úgy azt a szakember akkor végezheti, ha ehhez megkapta ajelölt előzetes és szabad beleegyezését azu­tán, hogy őt tájékoztatták a vizsgálat mikéntjéről és céljáról. A szakember ezután elbeszélgethet a jelölttel, vagy tesztet írathat vele. A papnevelés során pszichológus szakember esetleges igénybe vétele a jelöltek hivatásbeli kísérését, önismeretében való elmélyedését, problémáival való szem­benézést hivatott szolgálni. Ezáltal hatékonyabb lesz a szent szolgálatra való fel­készülése és felkészültsége. Természetesen az „elérhető keresztény és hivatásbeli érettség (...) sohasem lesz problémáktól és feszültségektől mentes. Ezek a problé­mák és feszültségek pedig belső önfegyelmet, áldozatos lelkületet, a gondok és a kereszt elfogadását, valamint a kegyelem pótolhatatlan segítségére való ráhagyat- kozást igénylik”.22 23 A pszichológus módszeréhez tartozik a diagnosztikus teszt, a strukturált interjú, a különféle pszichoterápiák, melyeknek célja lehet valamely szakmára való alkalmasság megállapítása, a különböző hajlamok megállapítása, az intelligencia szintjének megállapítása, illetve a személyiség struktúrájának, a személyiség rejtett mozgatórugóinak megállapítása, a személyiség patológiai vo­násainak, kóros ferdüléseinek feltérképezése, röviden a személyiség mélyének, az intimszférának a feltárása.24 Ezzel szemben a lelki vezetés olyan hitbeni segítség- nyújtás, hogy az illető maga igazabbá váljon, vagyis szentebbé váljon, megtanulva magát alárendelni az isteni Gondviselésnek, megtanulva felismerni és elfogadni Isten akaratát. E két személyiségformáló tényező, a pszichológusi tanácsadás és a lelkivezetés nem függetlenek egymástól, hiszen ugyanarra a személyre kívánnak hatást gyakorolni, éspedig érettebbé tenni azt, csak más módszerekkel és más kompetenciákkal. A pszichológia alkalmazása segítő tudomány tehát a papságra készülők felkészülésében, vagyis nem a lelki képzés alternatívája.24 Mindegyik szakembernek kellően ismernie kell a másik tevékenységének a célját, illetve a sa­ját illetékességének határait. Előfordulhat az is, hogy egy és ugyanazon személy­ben egyesülhet e két funkció, ám ilyenkor kettős viselkedésmódot kell tudni alkal­maznia a lelkivezetett és pszichológusként kísért személlyel szemben. Ez azonban különleges képességet kíván, ezért célszerűbb, ha valamely szemináriumban kül­ső pszichológus vagy pszichológusok állnak rendelkezésre, akik nem végeznek lelki vezetést, de tudják, hogy mikor és mivel irányítsák kezeltjüket lelkivezetés végett a lelki igazgatóhoz.25 A pszichológus dolga tehát nem az, hogy megállapít­sa ajelölt hivatásának hitelességét,26 ám az már az illetékességébe tartozik, hogy az akadályait, illetve azokat a zavarokat megállapítsa, melyek alkalmatlanná te­szik a jelölt személyiségét a szent rend gyakorlására.27 22 Vö. KATOLIKUS Nevelés Kongregáció, Irányelvek pszichológiai szakemberek igénybevételé­hez, 108. 23 Vö. GhirLANDA, G., Aspetti canonici dell'Istr. In continuitá del 4 novembre 2005, in Periodica 95 (2006) 424. 24 Vö. PERLASCA, A., La tutela giuridica del diritto all'intimité negli esami psicologici dei candidati al seminario e agli Ordini sacri, in Quaderni di Diritto Ecclesiale 18 (2005) 418. 25 Vö. GHIRLANDA, G., Aspetti canonici dell'Istr. In continuitá del 4 novembre 2005, 426-427. 26 Vö. PERLASCA, A., La tutela giuridica del diritto, 418. 27 Vö. GHIRLANDA, G., Aspetti canonici dell'Istr. In continuitá de! 4 novembre 2005, 428.

Next

/
Thumbnails
Contents