Kánonjog 11. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Ujházi Lóránd: A joghézag feloldásának lehetőségei az egyház hatályos jogában (CIC 19. kán.)

kánonjog 11 (2009) 81-98.

ÚJHÁZI Lóránd

A JOGHÉZAG FELOLDÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ EGYHÁZ HATÁLYOS JOGÁBAN (CIC 19. KÁN.)

I. A JOGHÉZAG FOGALMA; II. A JOGHÉZAG KITÖLTÉSÉHEZ HASZNÁLHATÓ LEHETSÉGES ESZKÖZÖK; 1. Hasonló esetekre hozott törvények figyelembevétele, 2. A jog alapelveinek alkalmazása, 3. A méltányosság megtartása, 4. A Római Kúria jogszolgáltatása és gyakorlata, 5. A kánonjogtudósok közös, állandó és egybehangzó véleménye', III. JOGHÉZAG FELOLDÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KELETI

Egyházak Törvénykönyvében; IV. A CCEO szerepe a latin egyházban felmerülő joghézag ESETÉN; ÖSSZEGZÉS

A joghézag meghatározása és a joghézag feloldása minden jogi struktúra egyik legfontosabb feladata. Ez abból a tényből adódik, hogy az élet új körülményeket és helyzeteket teremthet, amik esetenként nincsenek lefedve tételes jogszabályokkal. Azok a kérdések, hogy init tekintünk joghézagnak, milyen tágan vagy szorosan értelmezzük a norma hiányát - csak tisztán pozitív törvények, jogszokás, isteni jogi vagy természetjogi norma hiánya -, illetve hogy a joghézag feloldásának milyen eszközei vannak, nem egyszerűen jogtechnikai jellegűek. A joghézag megfogalmazása, illetve feloldása sokat elárul a jogalkotó, illetve a jogalkalmazó jogról, törvényről és az intézmények működéséről alkotott felfogásáról. Nem véletlen, hogy gazdag civil és kánonjogi irodalma van a joghézag kérdésének, illetve a joghézag feloldási lehetőségeinek. Ez érhető, hiszen a joghézag feloldásának eszközei és ez különösen igaz a kánonjogra, mély jogfilozófiai kérdéseket vetnek fel. Ilyen a jog alapelveinek vagy a méltányosság értelmezése, illetve joghézag esetére való alkalmazása. De a jogfilozófiai kérdések mellett, az egész egyházi struktúrát meghatározó funkcionális kérdésekkel is szembe találjuk magunkat. Mit értünk a Római Kúria jogszolgáltatása és joggyakorlata alatt? Van-e esetleg hierarchikus rend az egyes központi hivatalok gyakorlata között? Ezek milyen kötelező erővel bírnak joghézag esetén? A kánonjogászok egyházban betöltött szerepének, szabadságának, de egyben korlátainak a kérdését is felveti a joghézag kitöltésének problémája. A joghézag feloldásának a kérdésköréhez kapcsolódik az egyház és az egyház jogának sokszínűsége is: Vajon alkalmazható-e a két Törvénykönyv, (latin és a Keleti Egyházak Törvénykönyve) abban az esetben, ha az egyik vagy a másik nem rendelkezik egy kérdésről, és az adott kérdésben jogszokás sem létezik? Illetve mi az oka annak, hogy a Keleti Egyházak Törvénykönyvében jelentősen eltér a joghézagra vonatkozó 1501. kánon? Mindezekből a kérdésekből jól látszik, hogy mi tette a joghézag kérdéskörét a kánonjog egyik legizgalmasabb és legösszetettebb témájává.