Kánonjog 11. (2009)
KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: Büntetendő cselekmények távolabbi következményei - Fegyelmi intézkedések a CIC VI. könyvén kívül
68 Közlemények kánon 1. §-a említ. Ugyanezeket az előírásokat kell megtartani a monostorokba, rendekbe és kongregációkba (CCEO 450. kán. 2, 517. kán.) való felvétel során is, valamint a szerzetesek módjára közös életű társaságokba vagy a világi intézményekbe (CCEO 559. kán., 568. kán. 1. §) való felvételnél. V. EGYÉB FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK A fenti következményeken túl, melyek közvetlenül egy-egy büntetendő cselekményhez vagy büntetéshez kapcsolódnak, a Codex ismer olyan fegyelmi intézkedéseket is, amelyek „büntető jellegű” intézkedésekhez kapcsolódnak. A tagot el lehet bocsátani a szerzetesi intézetből minden olyan törvénytelen cselekedetért, ami súlyos, külső, beszámítható és jogilag bizonyított (696. kán. 1. §). Az ideiglenes fogadalmas tag elbocsátásához a saját jogban megállapított, kevésbé súlyos ok is elegendő lehet (2. §). Ezekben az esetekben az elbocsátás fakultatív, és az elbocsátás okának csak „súlyosnak és külsőnek”48 kell lennie, nem kell, hogy a VI. könyv szerint meghatározott büntetendő cselekmény legyen. Ha igen súlyos és sürgős ok indokolja, akkor a megyéspüspök kitilthat egy szerzetest egyházmegyéje területéről. Ilyenkor a megyéspüspöknek először informálnia kell az illető nagyobb elöljáróját, és ha ő elmulasztja az intézkedést, a megyéspüspöknek közigazgatási eljárással kell cselekednie, de a kitiltást rögtön jelenteni kell a Szentszéknek (679. kán.).49 50 Hasonló módon, súlyos külső botrány vagy az intézményt fenyegető igen súlyos kár esetén, a szerzetesi intézmény vagy az apostoli élet társaságának nagyobb elöljárója, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, a helyi elöljáró, tanácsának beleegyezésével, azonnal kiutasíthatja a tagot a szerzetesházból. Ilyenkor a nagyobb elöljárónak, ha szükséges, gondoskodnia kell az elbocsátási eljárás jog szerinti megindításáról, vagy át kell adnia az ügyet az Apostoli Szentszéknek (703. kán.). Ha valaki úgy vette fel a szent rendet, hogy szabálytalanság miatt nem vehette volna azt fel, szabálytalanság miatt (1044. kán. 1. §. 1), vagy ha egyszerű akadály miatt nem vehette volna fel, de mégis felvette, akkor egyszerű akadály miatt nem gyakorolhatja (1044. kán. 2. §. 1 ) azokat. A fenti következményeken túlmenően a részleges jog előírhat olyan követelményeket bizonyos hivatalokhoz, szolgálatokhoz vagy tisztségekhez, amik nem szerepelnek az egyetemes jogban. Ilyenek lehetnek például: csak olyan férfiak engedhetők a lektori vagy akolitusi szolgálatra, akik nincsenek kánoni büntetés alatt.10 Hasonló módon egy szerzetesi intézmény részleges joga is meghatározhat olyan követelményeket a noviciátusba való felvételhez, amik nem szerepelnek az egyetemes jogban (645. kán. 3. §, 721. kán. 2. §, 735. kán. 2. §). 4* ANDRES, D.J., Szerzetesjog, 200. 4,) A nicgycspüspök szerzetesek irányában alkalmazható fegyelmi vagy büntető intézkedéseiről, vö. MCDERMOTT, R., Ecclesiastical Authority and Religious Autonomy: Canon 679 under Glass, in Studia Canonica 38 (2004) 461-480. 50 Vö. pl. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiegészítő szabályai az Egyházi Törvény- könyvhöz, Budapest 1994. I. §.
