Kánonjog 11. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: Büntetendő cselekmények távolabbi következményei - Fegyelmi intézkedések a CIC VI. könyvén kívül

Közlemények 69 VI. A FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK MEGSZŰNÉSE Az egyik legfontosabb különbség a büntetések és a fent felsorolt következmé­nyek között az azoktól való szabadulás. A büntetések az 1354-1363. kánonokban leírtak szerint szűnnek meg, a következményektől való szabadulás azonban ettől (sőt, néha következményenként egymástól is) eltérő. Nem szűnnek meg elévülés­sel, hanem mindig felmentés szükséges.51 * 53 54 Különbséget kell tennünk a büntetésből és a büntetendő cselekményekből közvetlenül fakadó következmények között. Ha a következmény a büntetésből fakad, a büntetés megszűnése magát a következ­ményt is megszünteti. Ha az elkövetett büntetendő cselekmény, ami miatt a követ­kezmény életbe lépett, egy egyszeri eset volt, egyszeri felmentésre van szükség. Ugyanez alkalmazandó azokra a cselekedetekre is, amelyeket több alkalommal követtek el, de egy esetnek tekintendők. Ha a büntetendő cselekedetet állapotsze- rűen követték el, akkor a felmentéshez szükség van az illető életállapotának meg­változására is. Megemlítendő, hogy a büntetésekből fakadó következmények alóli felmentés nem foglalja magába automatikusan magának a büntetésnek az elenge­dését.32 Általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha az illetékes hatóságnak (pl. megyés­püspök) van hatalma arra, hogy felmentést adjon az egyetemes vagy részleges fe­gyelmi törvények alól, akkor a következmények alól is adhat felmentést (87. kán.). Némely következmény alól nem adható felmentés, vagy legalábbis az meghaladja a megyéspüspök hatáskörét. Bizonyos esetekben az illetékes hatóságnak kell el­döntenie, hogy szükséges-e (célszerü-e) megadni a felmentést. Nincs értelme felmentésről beszélni azokban az esetekben, amikor engedélyre van szükség az adott cselekedethez (pl. 1071. kán. 1. § 3-4).33 Ilyenkor meg lehet adni az engedélyt, vagy el kell engedni a következményt kiváltó büntetést (ha an­nak megvannak a feltételei). A bűntett vagy nőrablás házassági akadálya alóli felmentést a házasságjogban leírtaknak megfelelően lehet megadni. Alapvetően a crimen alóli felmentés a Szentszéknek van fenntartva, amit azonban általában nem adnak meg, ha az nyil­, 54 vanos. A legösszetettebb kérdés a következmények megszűnésével kapcsolatban a szent rendek felvételét vagy azok gyakorlását tiltó szabálytalanságok vagy egy­szerű akadályok kérdése. Az egyszerű akadályok és a szabálytalanságok, mint kö­vetkezmények közötti különbség alapvetően az, hogy az azok alapját képező tet­tek megszűnése esetén az egyszerű akadály megszűnik, de a szabálytalanság nem. A szabálytalanság ex delicto ered, noha a hatályos CIC már nem használja ezt a ki­fejezést (sem pedig az ex defeclu-X), vagyis ha megtörtént a büntetendő cselek­mény, akkor beállt a szabálytalanság is, amit csak felmentéssel lehet elengedni. Ez 51 JENKINS, R.H., On the Suitability, 301. 5” PROVOST, J.H., Irregularity Due to Improper Exercise of Orders, in CLSA Advisory Opinions 1994-2000 (2001) 320. 53 HUELS, J.M., Categories of Indispensable and Dispensable Laws, in Studia Canonica 39 (2005) 41-74. 54 Beal, J.P. - COREEN, J. A. - Green, T.J. (cd.), New Commentary, 1292 (BEAL, J.P.).

Next

/
Thumbnails
Contents