Kánonjog 11. (2009)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A szentelmények, mint a kultikus élet sajátos kifejeződései (Teológiai és kánonjogi megfontolások)

A SZENTELMÉNYEK, MINT A KULTIKUS ÉLET SAJÁTOS KIFEJEZŐDÉSEI

35

kötve a szentelmény használatához; mert Istennek mindig lehet valami előttünk rejtett oka arra, hogy a leghatásosabb imádságot is adott esetben ne mindjárt vagy ne a kért jótétemény forma szerinti megadásával hallgassa meg. (...) A szentelmények is jelek, melyek bizonyos értelemben hatékony vonatkozásban állnak természetfölötti javakkal/'9 Azonban a) nem szereznek megszentelő kegyelmet, hanem arra csak előkészítenek és b) általában nincsenek Krisztustól rendelve, hanem az Egyháztól erednek”.411 Figyelemre méltó Radó Polikárp megjegyzése is, aki szerint az egyház megkapta az Úrtól azt a hatalmat, hogy minden teremtett dolgot megáldjon, vagyis a világ megszentelését folytassa a világ végéig. Ez elsősorban a szentségek, másodsorban a szentelmények segítségével történik. Mivel a szentelmények hasonlítanak a szentségekre, ezért ezek a jelek is emlékeztetnek az Úr szenvedésére és feltámadására (signa rememorativa), bizonyító-létrehozó jelek (signa demonstrativa) is, mivel Isten meghallgatva Egyháza kérését, e kérés erejében ex opere operantis Ecclesiae, megfelelő lelki hatást okoz. Végül a végső célra mutató jelek (signa prognostica) is a szentelmények, melyek felmutatják az Égi Jeruzsálemet, annak mintegy zálogai.41

3. A szentelmények célja

A szentelményeket azért létesíti az Egyház, hogy velük megszenteljen néhány egyházi szolgálatot, néhány életállapotot, illetve megszentelje a keresztény élet különböző körülményeit.42 így például a kisebb rendek, a király-koronázás, az apát megáldás, a nász-áldás célja új feladatkör, életállapot vállalás kellő végzéséhez szükséges lelki segítség kérése.43

4. A szentelmények használata

Nem kötelező használatuk, azaz nincs isteni parancs, ami ezt előírná. Ez érthető a szentségek mivoltáról és rendeltetéséről szóló tanítás fényében, mivel azok a fontos jelek és szertartások felvértezik a lelkeket a missziós parancs teljesítésére- a szentségek nem ex opere operantis halnak, mivel ez azt jelentene, hogy a hatás a kiszolgáltató életszerűségétől vagy a felvevő fel készültségétől függene. Ám a szentelmények nem innen, hanem az egyház kegyet kérő hatalmából nyerik hatékonyságukat. Ezek a körülmények inkább a gyümölcsöző vételhez tartoznak. A szentelmények hatékonysága nem származhat ex opere operato sem, mivel ez a kifejezés azt jelenti, hogy a kegyelmi hatás nem függ az egyház kérésétől vagy kérelmezésétől, hanem a szentség létesítése erejénél fogva következik be. Márpedig a szentelmények csakis az egyház kérelmezése folytán hatékonyak. Innen a végkövetkeztetés, hogy a szentelmények ex opere operantis Ecclesiae hatnak. Vö. NOLDIN, H. - SCHMITT. A„ Summa theologiae moratis, III. 40-41. Bármiként modellezzük is a szentelmények hatását, hatékonyságukat nagyban befolyásolja főleg a felvevő és nem kevésbé a kiszolgáltató áhítata, az ún. devotio utentium; vö. KŐNEK S., Egyházjogtan kézikönyve, 560.

31 Sőt, a hatás, melyet az Egyház kegyeket kérő hatalma biztosít számukra, természetfeletti hatás, akár lelki, akár nem, vö. CAPPELLO, F„ Tractatus Canonico-Moralis de Sacramentis, 1. 85.

40 Vö. SCHÜTZ a., Dogmatika, II. 388-389.

41 Vö. RADÓ, P., Enchiridion Liturgiáim, I. 151-152.

4~ Vö. CHIAPPETTA, L., Manuale del Parroco. Comm en to giuridico-pas torule, Roma 1997. 635.

4' Vö. NOLDIN, H. — SCHMITT, A., Summa theologiae moralis, III. 38.