Kánonjog 10. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Keppinger Boglárka: A katekumenátus szabályozása az egyetemes, valamint a magyarországi részleges egyházjogban
82 Közlemények az 1973-ban megjelent Gyermekkeresztelés szertartásának’ függeléke tartalmazta az OICA egyes részeit,7 8 míg a Magyar Katolikus Püspöki Kar (továbbiakban MKPK) az 1999 pünkösdjén kiadott és missziósvasárnapon felolvasott körlevelében, 1999 advent I. vasárnapjától érvénybe léptette a Felnőttek Katekumenátusa9 (továbbiakban FK) című szertartáskönyvet. Ennek második kötete tartalmazza az MKPK lelkipásztori útmutatását, mely a római dokumentum előírásait a hazai viszonyokra alkalmazza. Eközben 1998-ban, magyarul is megjelenti Katekézis Általános Direktóriuma, mely már úgy fogalmaz, hogy „minden katekézisnek és minden szentségi felkészítésnek modellje a katekumenátus. Ennek kell inspirálnia a katekézis minden egyéb formáját, tárgya és megvalósítása tekintetében”.10 így most, nem sokkal a katekumenátus magyarországi bevezetése után különösen is időszerű az ezzel kapcsolatos részleges egyházjog vizsgálata.. I. AZ ÚJ SZABÁLY 1. Mikor és ki vezette be? Magyarországon a katekumenátust az egyetemes jog előírásainak megfelelően az MKPK vezette be, 1999. Pünkösdjén írt körlevelével, melyet ugyanezen év október 31-én, missziósvasárnapon kötelező volt minden templomban felolvasni, és amely Advent első vasárnapjától adott lehetőséget a katekumenátus bevezetésére hazánkban. Ezzel egyidőben, 1999-ben kiadta a Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Felnőttek Katekumenátusa szertartáskönyvet, mely az OICA magyar viszonyokra alkalmazott változata, és amely 1999. Advent első vasárnapjától került bevezetésre. 2. Az új szertartáskönyv jogi természete, ereje Az új szertartáskönyv, a részleges jog szerint kiadott pasztorális útmutatás, melyet több szempontból vizsgálunk. A 838. kánon 3. §-a kimondja, hogy „apüspöki konferenciákra tartozik, hogy a liturgikus könyveknek a magukban ezekben a könyvekben megszabott határok közt kellően alkalmazott élő nyelvi fordításait elkészítsék, és a Szentszék előzetes felülvizsgálása után kiadják.” Jelen esetben tehát az MKPK az e kánon által rábízott feladatot teljesítette, amikor az Országos Liturgikus Tanáccsal elkészíttette a magyar nyelvű fordítást, és azt kiadta. Mivel azonban nem történt meg a Szentszék általi felülvizsgálat és jóváhagyás, így a jekatckumcnátusról az 587. kánon 1. és 3. íj-a rendelkezik, a kcrcsztscg kiszolgáltatásának feltételeit a keresztelendő részéről a 682. kánonban találjuk (CIC 865. kán.). A CCEO a CIC fegyelmével ellentétben nem rendelkezik a beavató szentségek egységéről (CIC 866. kán.), sem a kcrcsztelcs alkalmas idejéről, és a húsvéti vigíliában történő kcrcsztclésről (CIC 856, 866. kánonjai). 7 A gyermekkeresztelés szertartása, Budapest 1973. 231-261 s A felnőttek beavatásának egyszerűbb rendje (OICA 2. fejezet). Az érvényesen megkereszteltek befogadása a Katolikus Egyház teljes közösségébe (OICA Függelék). 7 Felnőttek beavatása a keresztény életbe Felnőttek katekumenátusa, Budapest 1999. 111 A Katekézis Általános Direktóriuma, 59.
