Kánonjog 10. (2008)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A szenttéavatási eljárás a XIII. században. Árpád-házi Szent Erzsébet ügye a kor eljárásjogának összefüggésében
20 Erdő Péter tos jogi szerepe van a folyamatosság hangsúlyozásának, az igazhitűségnek, valamint - tekintettel a kolduló rendek életeszményének terjedésére - a szerzetesi lelkiségre való utalásnak is. 2) Ezután a bulla a csodákat említi, melyek a keresztények hitét, reményét és szeretetét erősitik.33 Ezeket a csodákat gondosan sorolja és részletezi is. 3) A pápa nem mulasztja el a bizonyításra való utalást sem. Előadja, hogy alkalmas tanúk teljes meggyőződésre vezették, amely illik is az igazság műveléséhez.54 4) Ezután Gergely pápa hivatalának megfelelően „testvéreinek” tanácsával és egyetértésével, valamint a tisztelendő pátriárkák, érsekek, püspökök és mindazon prelátusok egyetértésével, akik akkor az Apostoli Széknél voltak, úgy határozott, hogy Erzsébetet felveszi a szentek jegyzékébe. Itt a határozatot megelőző konzultációban a „testvérek” említése már egy szűkebb tanácskozásra utalhat, a többi prelátusok említése pedig valószínűleg arra a nyilvános konzisztóri- umra, amelyről néhány évtized múlva Hostiensis részletesebben is megemlékezik.55 5) Ezt követően a pápa megjelöli Szent Erzsébet ünnepének időpontját (november 19.), s ezt meg is indokolja azzal, hogy Erzsébet ezen a napon halt meg.56 6) Az ünnep időpontjának megjelölése után elő is írja az ünnep megölését és meg- ünnepeltetését.57 Ezt alá is támasztja azzal, hogy így Erzsébet közbenjárására a mennyei kegyelmek kincstárából mi is részesedhetünk. 7) Végül a pápa kifejezetten hivatkozik a saját odafentről kapott hatalmára, és ennek alapján mindenkinek, aki valódi bűnbánatot tart és meggyónik, minden évben az említett ünnepen egészen annak nyolcadnapjáig egy év és negyven-napi búcsút engedélyez.5S Arról már nem ez a pápai levél, hanem más források szólnak, hogy Szent Erzsébet földi maradványainak felemelése és átvitele 1236. május 1-jén került sorra. A krónikás szerint kétszázezer ember jelenlétében. II. Frigyes német-római császár szőrcsuhában, fején a császári koronával segített a koporsó vitelében.59 A szenttéavatási eljárás némely részletéről egyéb források is fennmaradtak. Ezek arról tudósítanak, hogy az 1231. november 19-i temetés után Marburgi Kon- rád - inkább, mint a korábban feltételezett Lutrude wetteri apátnő60 - még 1231 5' Vö. FEJÉR, Codex diplomaticus Hungáriáé, III/II. 446: (...) multis corruscat miraculis gloriosis (...). 54 FEJÉR, Codex diplomaticus Hungáriáé, III/II. 447: (...) facta nobis per testes idoneos tanta plenitudine fidei, sicut debetur et competit colendae per omnia veritati (...). 55 FEJÉR, Codex diplomaticus Hungáriáé, III/II. 447: (...) de fratrum nostrorum consilio et assensu, ac venerabilium fratrum nostrorum patriarcharum, archicpiscoporum, episcoporum, et praelatorum omnium, qui tunc apud sedem Apostolicam exsistebant. Sanctorum catalogo duximus adseribendam (...). 56 FEJÉR, Codex diplomaticus Hungáriáé, III/II. 447: (...) decima tertia Calendas Decembris (...). 57 FEJÉR, Codex diplomaticus Hungáriáé, III/II. 447: (...) festum eiusdem prout miranda ipsius meritorum magnitudo exigit, celebretis, et faciatis solemniter celebrari, ut id nobis de thesauris coelestibus cius pia intercessione proveniat, quod ipsa praestante Christo, percepisse dignoscitur (■■■)■ 5X FEJÉR, Codex diplomaticus Hungáriáé, III/II. 448: (...) omnibus vere pocnitcntibus, ct confessis (...) in memorato festo ct usque ad octavam ipsius (...) unum annum ct quadraginta dies do in iuncta sibi poenitentia relaxamus (...). 59 Vö. MAGYAR Z., Árpád-házi Szent Erzsébet. Történelem, kultusz, kultúrtörténet, Budapest 2007. 29. 611 Vö. PÁSZTOR, E., Elisabettu di Turingia, in Bibliotheca Sanctorum, IV. Roma 1964. 11 12.
