Kánonjog 10. (2008)

KÖNYVSZEMLE

Könyvszemle

145

son rapport avec Vetat [93-113]) Erdő Péter a katolikus egyház magyarországi helyzetét elemzi, alapvetően annak állami egyházjogi vonatkozásait. Az első tanulmányban részletesen bemutatja a katolikus egyház és intézményeinek az 1949 utáni körülményeit, az egyes állami jogszabályok ismertetésével (77-79). Ezt követően kitér az 1989-ben beállt változások következményeire, a különböző oktatási intézmények működésének megindulására; a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetét rendező 1991. évi XXXII. tv. rendelkezéseire; a magyarországi egyházmegyék határainak 1993-ban történt rendezésére; a Tábori Ordinariátus felállítására (1994); illetve az 1997. június 20-án a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között, a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről megkötött megállapodásra. A második tanulmány további adatokkal szolgál a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. tv-ről (98-104) és egyházfinanszírozási kérdésekről.

Látható, hogy a bemutatott tanulmánykötet rövid, de annál jelentősebb témákat sorakoztat fel. A Szerzőnek a könnyed és áttekinthető tárgyalási móddal sikerül közel vinnie olvasóihoz az egyház mindennapi küldetését, működését, annak történelmi, kulturális és jogi kereteit. így bizonyosan állítható, hogy maga a könyv is sajátos „missziót” hajt végre, mely felhívja a posztmodem ember figyelmét az Isten és az igazság megismerhetőségére, az emberi méltóság tiszteletére, az ember alkotó tevékenységével felhalmozott kultúra megértésére, és a mindezt az értéket a Szentírás és a szenthagyomány alapján hirdető egyház megbecsülésére.

SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem.

NAVARRO, Luis (a cura di), L’Istituto dell’Incardinazione. Natura e prospettive (Pontificia Università della Santa Croce. Monografie Giuridiche 29), Giuffrè Editore, Milano 2006, 526 pp.

„(...) az inkardináció és az exkardináció szabályait úgy kell módosítani, hogy az ősi intézmény megmaradjon, de jobban megfeleljen a mai lelkipásztori igényeknek. (...).” így fogalmaz a II. Vatikáni Zsinat Presbyterorum Ordinis kezdetű határozata (PO 10). Ennek a zsinati okmánynak a negyvenedik évfordulója adta az alkalmat arra, hogy a Pontificia Università della Santa Croce Kánonjogi Kara konferenciát rendezzen 2005. április 14-e és 15-e között Rómában, az inkardináció - azaz a papi és szerzetesi hovatartozás — intézményének teológiai és kánonjogi vetületeiről.

A konferencián elhangzott előadások, továbbá a témához írt kiegészítő tanulmányok (vö. comunicazioni) mind ekkleziológiai, intézménytörténeti, mind hatályos egyházjogi szempontból igyekeztek megvilágítani a szent szolgálatra rendelt személyek és a megszentelt élet intézményeihez és az apostoli élet társaságaihoz tartozók inkardinációjukból fakadó sajátos kötelességeit és jogait. így nemcsak a hagyományos egyházmegyei inkardináció kérdései kerültek bemutatásra, hanem az egyes szerzetesintézmények és az apostoli élet társaságainak az inkardinációs joga, az új egyházi mozgalmakba történő inkardináció jogi lehetőségei, valamint az inkardináció szabályozása a Keleti Kódex alapján.