Kánonjog 10. (2008)

KÖNYVSZEMLE

146 KÖNYVSZEMLE A kötet legelején találjuk Luis NAVARRO professzor, a Szent Kereszt Pápai Egyetem Kánonjogi Karának jelenlegi dékánja előszavát (xiii-xv). Ezt követi Eduardo BAURA professzor - akkori dékán — bevezetője, amely megnyitó beszéd­ként hangzott el a konferencián, röviden felvázolva az inkardináció kérdéskörének leglényegesebb elemeit (xvii-xx). Ez után kapott helyet, szisztematikus rendben, a konferencia előadásainak szerkesztett szövege: Antonio MlRALLES, Le hasi Ecclesiologiche delVincardinazione (4-40); Orazio CONDORELLI, Esercizio del ministem e vincolo gerarchico nella storia del diritto della Chiesa (41-95); José Luis GUTIERREZ, La visione conciliare delVincardinazione. Incidenza sulla nuova legislazione canonica (96-124); Antonio VlANA, L’incardinazione nelle circoscrizioni ecclesiastiche (125-163); Stephan HAERING OSB, Die lnkar- dination in den Religiöseninstituten und in den Geselschaften des apostolischen Lebens (164-194); Pierantonio PAVANELLO, Servizio ministeriale fuori della struttura di incardinazione (195-216); Luis NAVARRO, L’incardinazione nei movimenti ecclesiali? Problemi e prospettive (217-262). A kötet második egységét a konferencia kerekasztal beszélgetésének anyaga képezi (263-377), amelyet a beszélgetés levezető elnökének, a Nevelésügyi Kong­regáció prefektusának, Zenon GrocholewsKI bíborosnak a bevezetője nyit meg (263-265). Ebben a részben a következő írások olvashatók: Sandro Gherro, Gli aspetti patrimoniali delVincardinazione (267-280); Javier Ferrer ORTÍZ, La responsabilidad civil subsidiaria del ente incardinante (281-350); Velasio DE PAOLIS, Incardinazioni anomale (351-377). A tanulmányok utolsó csoportját olyan, a témához kapcsolódó kiegészítő köz­lemények alkotják, mint Andrea D’AURIA, Incardinazione dei preti nei movimenti? Riflessioni su un téma attuale (381-397); Davide Dl GIORGIO, Incar­dinazione e movimenti ecclesiali dialettica tra un antico istituto e le nuove realtá dello spirito (399-414); Francesco FALCHI, Brevi note suli’incardinazione dei chierici nella formazione del Codice del 1917 (415-434); Antonio INGOGLIA, L’incardinazione dei chierici nella legislazione italiana di derivazione pattizia: con particolare riferimento alle norme sui sostentamento (435-449); José T. MARTÍN de Agar, Appunti per una riflessione sulVincardinazione (451-473); Stefano Testa BAPPENHEIM, I chierici negli istituti secolari e la loro incar­dinazione (476-487); Fabio VECCHI, L’incardinazione nella chiesa particolare dell’ordinariato castrense (489-510); és Davide VENTURINI, L’incardinazione nelCCEO (511-520). A munka szerkesztői szemmel láthatóan ügyeltek a gazdag tartalomban való el­igazodás megkönnyítésére. Ezt jelzi az egyes tanulmányok alcímeinek a tartalom- jegyzékben történő felsorolása (v-xi), valamint a könyv végén olvasható precíz névmutató (521-526). A Szent Kereszt Pápai Egyetem jogi monográfia sorozatában megjelentetett gyűjteményes kötet, részleteiben világít rá az inkardináció minden egyes teológiai és kánonjogi aspektusára. A tudományterület legjelentősebb szerzőit felvonultató mű, kétség kívül nélkülözhetetlen alapkönyve lesz azoknak a további tudományos kutatásoknak, amelyek ezt a régi jogintézményt igyekeznek vizsgálni és értelmezni. SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem.

Next

/
Thumbnails
Contents