Kánonjog 10. (2008)

JOGGYAKORLAT - Csordás Eörs: Az alperes idézése

116 Joggyakorlat he mellett adott nyilatkozatában maga is kijelenti „Sem ideiglenes, sem állandó lakcímem nincs" (ti. polgárjogi értelemben). „Tartózkodási helyem a másik egy­házmegye egy helysége”. Ezt a tényt két, közjegyző előtt hitelesített magánokirat­tal támasztotta alá. A két nyilatkozó az alperes testvérei. Vagyis az alperes de facto elhagyta lakóhelyét. Ám, amint láttuk, kánonjogilag a lakóhely megszerzéséhez nem csak az ott tartózkodás, hanem az ott maradás szándéka is szükséges. Vagyis a domicilium e két elemmel keletkezik. A kettő megszűnésével szűnik meg a lakó­hely is. Az alperes szándékáról maga nyilatkozott egy adott budapesti Önkor­mányzat Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda irodavezetője, N.N. iro­davezető előtt. Nyilatkozatát a már említett határozat, mint világi közokirat tartal­mazza. Ebben az alperes úgy nyilatkozik, hogy „A lakásból nem önszántából és nem a visszatérés szándéka nélkül, hanem az esetleges kibékülés reményében köl­tözött el. ” (A Budapesti Önkonnányzat Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatá­si Iroda, cc számú határozat 1. oldal, Indokolás 4. bekezdés). A közokirat hitelesen tanúsítja, amit közvetlenül és főként állít.51 Az idézett közokiratból megállapítha­tó tény, hogy az alperes elhagyta ugyan a közös otthont, de nem állt szándékában a lakóhelyét feladni. Ha tényleges távoliét mellett a visszatérés szándéka megvan, akkor a régi lakóhely megmarad, de öt év elteltével kánonjogilag új lakóhely is ke­letkezhet. Tehát az embernek több lakóhelye (domicilium) is lehet.52 Az alperes azonban még nem lakik 5 éve Z. községben. Ha meg is látogatta édesanyját, jogi értelemben csak „idegen” volt. Mindezeket átgondolva az alperesnek kánoni lakóhelye van a Főegyházmegyé­ben, és így az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság illetékessége a CIC 1673. kán. 2. pontja értelmében vitathatatlan.53 Az elmondottak értelmében tehát a kérdés első felére IGEN-nel, második részére NEM-mel válaszolunk. Az elmondottak értelmében az Esztergom-Budapesti Érsekség két címen is il­letékes. Ennek megfelelően az ügy a sajátja lett, a per folyamatba jött, és azonnal érvényesül az elv, hogy a per folyamata alatt semmi újítás ne történjék.54 Epilógus Az alperes nem nyugodott bele az Érseki Bíróság közbeszóló ítéletébe. Azzal fenyegetőzött, hogy a Rotához fellebbez. Az elején említett látogatásunk alkalmá­val érdekes eseményként elmeséltük a történetet és azt is, miként jártunk el. Nem csak egy szép élménnyel gazdagodva, de megnyugodva hagytuk el a Cancelleria ősi épületét. Az Apostoli Szentszék Bírósága döntésünket megalapozottnak találta és előre megjövendölte: felfolyamodás esetén (lévén, hogy közbeszóló ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs) az alperes elutasító választ fog kapni. 51 Vö. CIC Can. 1541. 52 Vö. ERDŐ P., Egyházjog, n. 340. S1 Vö. PINTO, P.V., I processi net Codice di dirillo canonico, Città del Vaticano 1993. 488-489. 54 Vö. CIC Can. 1512.

Next

/
Thumbnails
Contents