Kánonjog 10. (2008)
JOGGYAKORLAT - Csordás Eörs: Az alperes idézése
KÁNONJOG 10(2008) 107-116. JOGGYAKORLAT CSORDÁS Eörs AZ ALPERES IDÉZÉSE I. A PROBLÉMAFELVETÉSE; II. AZ IDÉZÉS ELMARADÁSÁNAK JOGKÖVETKEZMÉNYE; III. AZ IDÉZÉS ELMARADÁSÁNAK OKAI; EPILÓGUS. I. A PROBLÉMA FELVETÉSE Az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság két jegyzője 2004-ben látogatást tett a Rota Romana hivatalos helyiségeiben, ahol a titkárságon Erdő Péter bíboros úr volt tanítványa, Mons. Robert Golebiowski fogadta őket, mindent megmutatva az Apostoli Szentszék Bíróságán, és részletesen elmagyarázva a Rota működését. A beszélgetés folyamán szóba került, hogy a Rota nagyon sok semmisségi panasszal kénytelen foglalkozni, ugyanis egyes bíróságok úgy hoznak ítéletet, hogy az eljárásba nem vonják be az alperest, vagyis egyszerűen nem idézik meg az alperest. Ez a probléma Magyarországon is előfordul. A Prímási és az Érseki Bíróság is kénytelen néha semmisségi okok miatt visszaküldeni az iratokat. Ilyenkor fölmerül bennünk a kérdés, hogy lehet az, hogy sem a kötelékvédő, sem a bírák, sem a jegyző nem vette észre ezt a súlyos hibát? Hiszen nagyon súlyos hibáról van szó! II. AZ IDÉZÉS ELMARADÁSÁNAK JOGKÖVETKEZMÉNYE Már az első Kódex előkészületekor foglalkoztak a kérdéssel, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha az alperes értesítése (prima citatio) és meghallgatása (probatio) elmarad? Otto Fischer, a Varsói Egyetem professzora 1907-ben a CIC (1917) szerkesztéséhez írt vótumában az orvosolhatatlan semmisség két esetét javasolta: 1) ha a bírói testületet nem a törvény előírásai szerint állították fel, 2) ha valamelyik felet nem vagy nem törvényesen képviselték a perben.1 Seraphinus Many 1908-ban írt javaslata értelmében egy végítélet a jognál fogva legyen semmis, ha úgy hozták, hogy a perben nem idézték meg a feleket.2 1908-ban elkészült * II II libro “De processibus” nelle codijicazione del 1917, I. Milano 1999. 565. II libro “De processibus” nelle codijicazione del 1917, I. 648.
