Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Állam és egyház a jogszabályok tükrében, 2002-2006
74 Közlemények podás szerint az Egyház állami támogatásának alapja az állampolgár azon döntése, ahogyan az egyházi közszolgáltatásokat igénybe veszi, az Szt. módosítása azonban a települési önkormányzatot hozta döntési helyzetbe, az Alkotmánybíróság a Megállapodást sértő törvényi rendelkezést megsemmisítette. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Szt. 126. § (3) bekezdése, amely az állami támogatást ellátási szerződés megkötésével biztosítja, önmagában nem ellentétes a Megállapodás III. Fejezetében foglaltakkal. A Megállapodás III. Fejezete ugyanis nem zárja ki az egyházi közszolgáltatás állami támogatásának ellátási szerződés alapján történő igénylését. A szerződés megkötése azonban nem válhat az egyházi közszolgáltatás állami támogatásának feltételévé; az csak jogi kerete, következménye lehet az állami, illetve önkormányzati közfeladat átvállalása alapján járó állami támogatás igénylésének. Az egyházi közszolgáltatás állami támogatásának alapja ugyanis az állampolgár szabad elhatározása. Az ügy jelentőségét kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság első ízben foglalkozott a Szentszékkel kötött megállapodással, mint nemzetközi szerződéssel. A határozathoz kapcsolt különvélemény, melyet három alkotmánybíró jegyez, a többségi határozathoz hasonlóan vélekedik a Megállapodás megsértésének tényéről, azonban a belső jog és a Megállapodás közötti ellentmondást nem az Szt. vitatott rendelkezésének megsemmisítésével orvosolta volna, hanem a belső jogalkotó mulasztását állapította volna meg, kötelezve a Megállapodással összhangban álló szabályok megalkotására. IV. IV. INGATLANRENDEZÉS A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése szükségszerűen nagy nehézségekkel és sok feszültséggel jár. A részleges, fokozatos és funkcionális kártalanítás kompromisszum eredménye. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezési folyamatát - a határidő 1997-ben történt meghosszabbítása nyomán - 2011-ig kellene befejezni. Változatlan bizonytalanságot okoz, hogy a jogosult egyház nem számolhat előre azzal, hogy a kártalanítás 2011-ig esedékes kifizetésére mikor kerül sor. A közelmúlt fejleménye egy új konstrukció, mely törvényi változás nélkül teremt új helyzetet azzal, hogy a kártalanítással rendezendő igények lebonyolításának gyorsítására pénzintézetek bevonását teszi lehetővé, melyek mintegy megvásárolják a később esedékes kártalanítási követelést. Kapcsolódó fejlemény, hogy a 1040/2006. (IV. 10.) Korm. határozat a véglegesség igényével rögzíti a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése és a kapcsolódó pénzbeli kártalanítás felgyorsításával összefüggésben a Magyar Katolikus Egyház rendezésre váró ingatlanainak jegyzékét. A kormányhatározat melléklete tételesen, 2011-ig, évekre lebontva meghatározza az egyes ingatlanigények rendezését.
