Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Állam és egyház a jogszabályok tükrében, 2002-2006
Közlemények 73 függő" jogviszonyaikról van szó.6 A törvény az ilyen jogviszonyokra kimentési okokat tartalmaz, így az Ebt. 28. § (2) bekezdése alapján „nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, (...) olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló (...) oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.” Az intézmény, mint elkötelezett munkáltató „a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló” (Ebt. 22. § b)) megkülönböztetéseket tehet, azonban ezek köre és tartalma egy állami hatóság, és végső soron a bíróság által kijelölt kör lesz. El kell ismemi, hogy az Ebt. megalkotói az elkötelezett intézmények problémáját érzékelték - a kérdés csak az, hogy az egyenlő bánásmód és a vallásszabadság közötti egyensúlyt jól állították-e be, elégségesek-e azok a jogi garanciák, melyek az egyházi intézményeket védik, hogy valóban egyházi, elkötelezett intézmények maradhassanak, közösségként működhessenek? A Katolikus, a Református és az Evangélikus Egyház, valamint a MAZSIHISZ, eddig példa nélküli módon, közös indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel álláspontjuk szerint az Ebt. korlátozza a vallásszabadságot, és sérti az állam és egyház elválasztott működésének alkotmányos elvét. III. Szociális intézmények A Szentszékkel 1997-ben kötött Megállapodás rögzítette azt, hogy a Katolikus Egyház által fenntartott, közszolgáltatásokat nyújtó intézmények az igénybevétel szerint az állami, illetve önkormányzati fenntartóval azonos szintű támogatásban részesülnek, aszerint, ahogy az állampolgárok az egyházi közszolgáltatásokat igénybe veszik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 2003. évi IV. törvénnyel történő módosítása olyan helyzetet eredményezett, melyben nem érvényesült alanyi jogként az egyházi intézmények egyenlő finanszírozása, hanem ehhez többlet-feltételként az önkormányzatokkal kötött szerződésre is szükség volt. így nem érvényesült alanyi jogként a Megállapodásban rögzített azonos szintű támogatás, hiszen ehhez az állampolgárok egyházi közszolgáltatást igénybe vevő döntése mellett további feltételek teljesítésére - ellátási szerződés kötésére - is szükség lett. A 15/2004. (V. 14.) AB határozat a Megállapodás megsértése miatt megsemmisítette a vitatott rendelkezést, mely szerint települési önkormányzat csak akkor köteles ellátási szerződés kötésére, ha a törvényben megjelölt alapellátási feladatokat nem látja el, vagy nem teljes mértékben látja el. Mivel a Megálla6 Ebt. 4-6. §§.
