Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Állam és egyház a jogszabályok tükrében, 2002-2006
72 Közlemények szervezeti egység 2002. júliusától a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából átkerült a Miniszterelnöki Hivatalba - a lépést egyházak is üdvözölték - 2004. októberében visszakerült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumába. Az egyházpolitikának ugyanakkor távolról sem egyetlen állami fordítókorongja a Titkárság, hiszen a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti egység áthelyezésétől függetlenül foglalkoztat egyházügyi tanácsadókat,2 és az Országgyűlés elnöke is kezdeményező alakítója volt az egyházpolitikának.3 Az Oktatási Minisztériumban fennmaradt - a politikai államtitkár hivatalán belül - az Egyházi Oktatási Ügyek Titkársága, illetve a Szentszékkel 1997-ben kötött Megállapodás végrehajtásával összefüggő kérdések áttekintésre ismét létrejött egy magyar-vatikáni vegyesbizottság,4 mely szakértői szinten tett kísérletet arra, hogy a Megállapodás végrehajtásának egyes kérdéseit áttekintse; intézkedési javaslat kezdeményezésére ugyanakkor már nem került sor. Egy év szünet után, 2003-tól a Nemzetbiztonsági Hivatal Évkönyvei ismét kemény szavakkal szólnak „a társadalomra veszélyes „vallási” mozgalmakról”, bírálva az egyházak nyilvántartásba vételére vonatkozó liberális szabályozást is. Ugyanakkor nem látható, hogy a nemzetbiztonsági megfontolások a jogalkotás vagy a kormányzati munka szintjén hatással lettek volna. II. Egyenlő bánásmód kontra vallásszabadság Az egyenlő bánásmódról, valamint az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló új törvény3 elsődleges címzettjei nyilván nem az egyházak, világnézeti csoportok - a jogalkotó célja mindenekelőtt az lehetett, hogy az etnikai és nemi alapú diszkrimináció elleni küzdelemhez adjon eszközt. Ugyanakkor az egyházak minden bizonnyal nem alaptalanul tartanak attól, hogy az uralkodó környezet, mely egyre kevésbé érti az egyházak valóságát — egyáltalán a valóban az élet minden területét meghatározó vallásosságot - az egyházi intézmények elkötelezett jellege iránt is egyre kevésbé megértő. így ez a törvény az elmúlt évek egyházakat érintő jogalkotásából talán a legnagyobb jelentőségű. A törvény hatálya nem terjed ki az egyházakra, azonban kiterjed egyházi intézményekre és egyházi jogi személyek bizonyos jogviszonyaira. így az egyházi közoktatási és felsőoktatási intézmények, az egyházi szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények a törvény hatálya alá tartoznak, amennyiben nem „a hitéleti tevékenységgel közvetlenül össze- 2 3 4 5 2 Tevékenységük egyik a nyilvánosság által is megismerhető eredménye a “Szabad egyház szabad államban” című munkadokumentum, mely azzal az igénnyel készült, hogy a szűkszavú kormányprogram mögött, szakmailag megalapozza a kormányzat egyházakkal kapcsolatos tevékenységét. A dokumentummal kapcsolatos vitához: Egyházfórum, 2004/1, 2004/3-4. A jelen írás kereteit meghaladja a kérdés, hogy a jogszabályi környezet változása és a megfogalmazott szándékok összhangban vannak-c. 3 Ld. az általa benyújtott önálló indítványt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról (T/18679) 4 1119/2003. (XII. 10.) Korm. hat. 5 2003. évi CXXV. tv. (Ebt.)
