Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: A házassági kötelék mint alperes
66 Közlemények 2. Mindezek alapján feltehető az a kérdés, hogy a házassági kötelék kapcsán felmerülő hagyományos jogi értelmezések elégséges alappal szolgálnak-e arra, hogy azt a kánonjogban önálló személyként kezeljük,21 és ha igen, akkor a személyek melyik kategóriájába tartozik. A probléma azért is jelentős, hiszen csakis abban az esetben beszélhetünk a házassági kötelékről mint alperesről, ha bizonyítható önálló személyisége. Ha egy pillantást vetünk a CIC (1917)-re, láthatjuk, hogy az ismerte a persona physica, valamint a persona moralis fogalmát22 (vő. cc. 87, 99, és 103).23 A régi Kódex 87. kánonja alapján a keresztség megtörténtétől beszélhetünk valakinek a természetes személyiségéről az egyházjogban {Baptismate homo constituitur in Ecclesia Christi persona cum omnibus Christianorum iuribus et officiis [.. .]).24 Az erkölcsi személyek között megkülönböztette a Pius - Benedek Törvénykönyv a testületi (collegialis), illetve a nem kollegiális személyeket. A persona moralis keletkezhetett magánál az isteni vagy emberi jognálfogva, valamint az arra illetékes egyházi hatóság intézkedése nyomán.25 21 Vö. “(•••) Personalitas juridica ergo, scu status juridicus illius qui est verum jurium subjectum, idem est ac capacitatis juridica, capacitatis scilicet seu idoneitas ad acquirenda et possidenda jura subjectiva. Capacitas jurium vero probe distinguenda est a capacitate juridice agendi, seu jura subjectiva, sibi vi capacitatis juridicae obvenientia, per actus juridicos personaliter exercendi; dum enim capacitatis jurium semper est ex parte eam habentis plena, nulli restrictioni vel mutationi obnoxia, capacitas agendi, utpotc cum capacitate ponendi actus humanos connexa et exigentiis boni communis subordinata, potest in vero jurium subjecto omnino deficere, puta in personis usu rationis destitutis, vel esse plus minusve plena, plus minusve limitata et mutatione obnoxia.” MlCHIELS, G., Principi generalia de personis in Ecclesia, Lublin 1932. 5-6. 22 „Ius obiectivum et subjectivum per se supponit personam physicam humanam ut subiectum cui inest, omne enim ius hominum causa constitutumest; quamobrem ex natura rei aliae personae praeter singulos homines, seu alia iuris subiecta haberi non possent; attamen, quia homo natura sociabilis est, et ex iure naturali societatem necessario inire debet, et societas sine iurium et onbligationum determinatione, quia agitur de entibus liberis, ne concipi quidem potest, inde factum est ut praeter personas physicas, et quidem ex iure naturali, etiam alia entia iurium et obligationum capacia constituentur quae rectae personae compositae vocari possent, de facto vero personae iuridicae, aut morales aut mysticae vocantur. (...).” CONTE A CORONATA, M., Institutiones luris Canonici ad usum utriusque cleri et scholarum, I. Roma 1950.4 155. 23 CIC (1917) Can. 87 - Baptismate homo constituitur in Ecclesia Christ persona cum omnibus Christianorum iuribus et officiis, nisi, ad iura quod attinet, obstet obex, ecclesiasticae communionis vinculum impediens, vel lata ab Ecclesia censura. CIC (1917) Can. 99 - In Ecclesia, praeter personas physicas, sunt etiam personae morales, publica auctoritate constitutae, quae distinguuntur in personas morales collegiales et non collegiales, ut ecclesiae, Seminaria, beneficia, etc. CIC (1917) Can. 103 - § 1. Actus, quos personas sive physica sive moralis ponit ex vi extrinseca, cui resisti non possit, pro infectis habentur. - § 2. Actus positi ex metu gravi et iniustc incusso vel ex dolo, valent, nisi aliud iure caveatur; sed possunt ad normam can. 1684-1689 per iudicis sententiam rescindi, sive ad petitionem partis laesae sive ex officio. 24 Vö. „Cum Ecclesia sit societas perfecta supematuralis, a Christo Domino positive instituta idcoquc propriis normis, ab Ipso Fundatore determinatis, ordinata, ad Eam nemo pertinere potest, sisi servet conditiones ad hoc a Christo statutas.” MlCHIELS, Principi generalia, 12. 25 (...) Hae personae iuris naturalis cxistcrc nequeunt independenter a qualibet sociorum aggregatione et vocari possent personae iuridicae verae. - luris positivi divini si nempe auctoritate divina positive constituatur. Talis est Ecclesia Catholica universa et Sedes Apostolica; Christus enim tum Ecclesiae uinversae a se institutae, tum Sedi Apostolicac quatenus est sedes Primatus Romani Pontificis determinata iura concessit quae recognoscere qualibet humana creatura et
